Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)

2. Módszertan, források - 2.1. Az uralkodói itinerarium mint kutatási segédlet. Módszertani kérdések - 2.1.1. A kancellária és az uralkodó

ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ

fa, ám ez csupán technikai kérdés.93 Sokkal fontosabb az a tény, hogy az 1460-as évek végétől, jobbára, noha nem kizárólagosan, a királyi utazások és hadjáratok alkalmával egy-egy úgynevezett kisebb pecsét is megjelenik a királyi okleveleken. Annak magyarázatát, hogy Mátyásnak miért volt szüksége ezekre, jó eséllyel az épp ekkor kezdődő cseh hadjáratokban és a gyakori utazásokban kereshetjük.94 1464 előtt ugyanis a titkospecsét volt a király „saját" pecsétje. Utazásai, hadjáratai alkalmával mindig ez kísérte.95 Ha Mátyás nem volt Budán, a legritkább esetben mutatható ki, hogy a titkospecsét ne lett volna a környezetében. Ilyen ritka pillanat 1463 nyara, amikor a királyi had a futaki táborban már javában a Jajca elleni hadjáratra készült, ám a király nevében a Szent Korona visszaszerzéséért indított követség tagjai (Szapolyai Imre, Pálóci László, Vitéz János és Várdai István) a titkospecséttel bocsátottak ki okleveleket.96 A jelenségnek az a tény kölcsönöz különös bájt, hogy sem Várdai, sem pedig Vitéz nem viselt még ekkor semmiféle kancelláriai tisztséget, így elvileg ők nem adathatták ki a nevezett okleveleket. Minthogy titkospecsétes iratokról van szó,97 fontos lenne tudnunk, hogy Bodó Miklós fehérvári prépost Sopronban volt-e (ami jelenleg bizonyíthatatlan), mert akkor a helyzet lényegesen könnyebben lenne magyarázható, de ezt források hiányában nem tudjuk megtenni.98

A koronázás után azonban változásnak lehetünk tanúi. Amint arról volt szó: a titkospecsét küllemre is megváltozott, de nem ez volt a lényeg.99 Sőt. Az új pecsétkép az utókor kutatója számára a cseh királyi titkospecsét feltűnéséig meglehetősen könnyűvé teszi a magyar titkos- és bírói pecsétek megkülönböztetését. Lényegesebb annak megállapítása, hogy 1469 januárjáig, amikor is az úgynevezett első kisebb királyi pecsét pillanatnyilag elsőnek tekinthető, ám talán kissé korábbról is kimutatható nyomára akadhatunk, történetesen egy Nagyszombatban keltezett oklevélen,100 a titkospecsét Mátyást miden egyes utazásán követi, amely gyakorlat alól szinte alig ismerünk kivételt.101 A fenti dátumtól, azaz 1469-től viszont

93 Kubinyi: Államszervezet 86., Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 9.

94 Erre már Kumorovitz is utalt. Vö. Kumorovitz: Mátyás pecsétjei 17., különösen 61. jegyzet.

95 Például az 1460/61-es husziták elleni hadjáratok idején. Mindezt korábban is tudta az irodalom: Bónis: Jogtudó értelmiség 253.

96 Vö. az itinerarium adataival.

97 Például DL 100709.

98 A bécsújhelyi szerződés kiadója és legfőbb monográfusa, Kari Nehring nem tesz említést Bodó esetleges közreműködéséről. Vö. Nehring: Matthias Corvinus 13-22.

99 Az első pecsétváltozatot az irodalom alapján 1464. márc. 2-ig mutathatjuk ki. Bándi: Pecsétkatalógus 67.

100 DL 16786.

101 Ami kivételünk akad, az sem kormányzati-kancelláriai, hanem keltezési (úgynevezett datum et actum) problémára vezethető vissza. Például 1466. július 29-én kelt egy királyi oklevél Budán, amin minden kétséget kizáróan a magyar királyi titkospecsét függ, s ezt tudtunkra adja a pecsételési záradék is (DL 16390.). Mindezzel csupán az a baj, hogy a titkospecsét júl. 19-én az épp Körös, majd Zágráb felé tartó király mellett Fehérváron tűnik föl. (Kolozsvár 216. Az oklevél eredetijét megtekinteni nem állott módomban, úgyhogy csak a forráskiadvány apparátusára támaszkodhattam: „A város levéltárában levő eredetiből, mely papirosra van irva s közbül a király középső pecsétével megerősítve; a pecsét veres viasz, papírral takarva. [Fase. F. N-ro 2.]" Hasonlóan záradékból már júl. 15-ről igazolhatjuk a titkospecsét fe30