Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ LEVÉLTÁRI ANYAGÁNAK FONDJEGYZÉKEIHEZ
szertartású (un. görögkatolikus) püspökség elnevezése hajdudorogi egyházmegye, de székhelye Nyíregyháza. !912-es aíapitás. . -868 óira már hajdudorogi magyar görögkatolikus vikariótus működött). Ma Magyarországon tizenegy római katolikus egyházmegye van 0 Az egyházmegyék területét az 1920. év" békeszerződés által megállapított uj államhatár módosította. Az esztergomi egyházmegye jelentős része, az egri egyházmegye kis része azóta Csehszlovákia,, a csanádi egyházmegye nagyrésze Romáma és Jugoszlávia, a kalocsai egyházmegye nagyrésze és a pécs! egyházmegye kis része Jugoszlávia^ a szombathely" egyházmegye egyrésze Ausztria és Jugoszlávia, a győri egyházmegye egyrésze Ausztria területéhez tartozik, ami természetesen egyházszervezet! változásokat is hozott magávOi o A rozsnyói, kassai és szatmári egyházmegyék területének egyrésze viszont Magyarországon maradt és az egri főegyházmegye területén belül mint "magyarrészi" egyházmegyék működnek, hasonlóképpen a nagyváradi egyházmegye egyrésze is a csanádi püspökség területén belül. Az egyházmegye olyan egyházi közigazgatási egység, mely általában több vármegye területét is felöleli és élén a püspök, pontosabban megyéspüspök áll. Az esztergomi egyházmegye kiemelkedő szerepének megfelelően, már igen korán olyan fŐegyházmegyévé vált, amelynek élén érsek áll. Az egyházmegye kormányzása szempontjából az érsekeknek és püspököknek azonos joga!Sása van. Püspök és érsek között csak az a különbség, hogy a megyéspüspök joghatósága csak saját egyházmegyéjére terjed ki, az érseknek azonban saját főegyházmegye?én kivül joghatósága van a neki bizonyos szempontból (főleg az egyházi bíráskodás terén) alárendelt (un.suffraganeus) egyházmegyék felett is. Magyarországon Esztergom után Kalocsa volt már a középkorban érsekség, 1804 óta pedig Eger is érseki székhellyé vált. Az esztergomi érseki egyházmegyéhez a következő suffraganeus egyházmegyék tartoztak; a veszprémi, a váci, a nyitrai, a pécsi, a gyó'ri, majd a XVIH-XIX.századtól kezdve a besztercebányai, székesfehérvári, szombathelyi romai katolikus, a munkácsi, eperjesi görög szertartású püspöki egyházmegyék, a pannonhalmi főapátság és (1804-ig) az egri püspöki egyházmegye is, - a kalocsai érseki egyházmegyéhez a nagyváradi, a csanádi és erdélyi püspök' egyházmegyék, - az egri érseki egyházmegyéhez a rozsnyói, a szepesi, a szatmári és a kassai püspöki egyházmegyék .
