Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)
BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ LEVÉLTÁRI ANYAGÁNAK FONDJEGYZÉKEIHEZ
Külön ke IS szólni a magyarországi egyházszervezet sajátos jelenségéről, az esztergomi érsekek primásí joghatóságáról . Az esztergomi érsekek 1394 óta a magyar egyház prímásai, mint a mindenkori pápa "legátus natus"-ai, "született követei," Ez arra hatalmazta fel ó1<et, hogy az ország területén bárhol fó'papi tevékenységet végezhettek, és az egyházi bíráskodásban harmadfokú fórumként ítélkezhettek a római fórumok helyett, A prímások az ország politikai közéletében is vezető' szerepet töltöttek be (királyi kancellár, stb»)* Ebből következően az Esztergomi Primásí Levéltár kiemelkedő történeti forrásanyagot Őriz, nem csupán az esztergomi főegyházmegye, és nem Is csak az érseki joghatóságához tartozó suffraganeus egyházmegyékre terjed ki anyaga, hanem az egész országra. Az egyházmegyék élén álló főpásztorok (érsekek vagy püspökök) egyházjogi lag teljhatalmuak, csak közvetlenül a pápának vannak alávetve. Tanácsadó testületeik az un 0 káptalanok (ezeket "székesegyházi káptalannak" is nevezik, mivel tagjaik a püspöki főtemplom, a székesegyház liturgiájában és értékeinek Őrizetében viseltek fontos szerepet. Az érsekségek káptalanjait főkáptalannak, vagy főszékesegyházi káptalannak, a püspökségekét pedig káptalannak^ vagy székesegyházi káptalannak nevezik), A káptalanok tagjai a kanonokok. A káptalan élén a nagyprépost áll, és eredeti beosztásuk szerint rangsor szerint következik az olvasó (Tector)kanonok, éneklő (cantor)kanonok, őrkanonok(custos), és a mesterkanonokok(magister)• Ezek az elnevezések a korai középkorban tényleges feladatok betöltését jelölték, ma nagyobbrészt csak cimek. A kanonokok Őrizték a székesegyházi könyvtárat, levéltárat, egyéb kincseket, vezették a liturgikus éneket és tanítottak a káptalani iskolákban . Magyarországon a káptalanok a XI.század végén jöttek létre, Az egyházjog elŐirása szerint bizonyos egyházigazgatási döntések előtt a püspök köteles meghallgatni a káptalanok véleményété Ilyen kérdésekben, valamint saját testületi ügyeikben (később nagybirtokaik ügyében is) konferenciáikon, a rendszeres időközönként tartott consistorium-okon tárgyaltak. E cons is tóriumokról jegyzőkönyvet vezettek, A káptalanok önálló levéltárakat hoztak létre. Ezek mai anyagának nagyobbik része a káptalani birtokok kezelése során létrejött iratokból, kisebb terjedelmű
