Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

A Veszprémi Püspökség alapítása Géza fejedelem életének utolsó szakaszára (990-997) esik. A püspökség és káptalan birtokállománya kezdettó'l fogva a XIV. századig együttes kezelésben volt. Együtt kezelték a vonatkozatos okleveleket is a székesegyházi sekrestyével kapcsolatos helyiségben. A levéltár középkori történetéről tudjuk, hogy először Csák Péter 1276. évi rablótámadása idején szenvedett nagy kárt. Sok oklevele megsemmisült,vagy megrongálódott. Nagy Lajos király idejében 1381-ben a levéltár egy része leégett. A török közeledésének hírére 1544-ben a káptalan Sopronban helyezte biztonságba levéltárát, a püspökök pedig Sümegre, a török alatti székhelyükre vitték értékes irataikat. Volkra Ottó püspök az ujabb török veszély idején 1717 körül, a győri káptalannál püspöki és káptalani birtokügyi okmányokat helyezett el, amelyek ott elégtek. A mai Veszprémi Püspöki Levéltárat Padányi Biró Márton püspök (17451762) létesitette, amikor Sümegről áthozatta a levéltári anyagot Veszprémbe, és azt a püspöki palotában helyezte el. A püspökségnek középkori adminisztratív anyaga nem maradt fenn a levéltárban, mivel akkor ezt a munkát a vikáriusok végezték a püspök megbízásából, de az Ő irattáruk nem került be a püspöki levéltárba. Sőt a püspökök személyes vonatkozású és politikai iratai sem. Ezek rendszerint a családi levéltárakba kerültek és ott legnagyobb részük elkallódott. A Veszprémi Püspöki Levéltárnak a középkorból megmaradt okleveles anyaga a Veszprémi Káptalan Levéltárában örökös letétként nyert elhelyezést 1895ben. Itt 7 bádogdobozban a püspökség 929 legrégibb birtokjogi és egyéb püspöki kiváltságot tartalmazó oklevele (például királyné koronázási joga) található, kronologikus sorrendben. Az oklevelek közül 632 Mohács előtti. A veszprémi püspöki egyházmegye 1 777 előtt hat főes peress égre tagozódott : a székesegyházi (Veszprém megye), a fehérvári, a budai, a segösdi, a somogyi és a zalai főesperességekre. Az egyházmegye 1777-ben történt megosztásakor a fehérvári és a budai főes peress egekből alakult a székesfehérvári püspöki egyházmegye, a zalai főes peress égből a zalaegerszegi esperesi kerület a szombathelyi