Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS PÜSPÖKSÉGEK LEVÉLTÁRAINAK FONDJEGYZÉKEI

püspöki egyházmegyéhez került, a gyári püspöki egyházmegyéből viszont a pápai főesperesség területét (mint esperesi kerületet) csatolták a veszprémi egyházmegyéhez, A. főes peress égek területe azóta sem változott. Az egyházmegyének 1777-ben történt megosztásakor az uj egyházmegyéket érintő levéltári anyag legnagyobb részét megkapták az uj püspökségek. A levéltárat az 1830-as években rendezték. Az iratokat tartalmuk szerint sorozatokba osztották be, sorozatokon belül főesperességek, esperesi kerületek és plébániák szerint rendezték, 1835-ben azonban elkezdték az iratok folyószám szerinti elhelyezését. A levéltárnak külön részlege a Koller-levéltár, amely a püspökség mintegy 700 iratát tartalmazza az 1710-1830-as évekből, Ezeknek az iratoknak túlnyomó része Koller Ignác püspökségével (1762-1772) kapcsolatos, de ide került elődeinekés utódainak jónéhány fontos irata is, amelyeket a levéltár törzsanyagából gyűjtöttek össze még a püspöki levéltár 1830-as évek eleji rendezése előtt. A Veszprémi Püspökség gazdasági levéltára meglehetősen töredékes, nagy részét ugyanis 1925-ben, mint értéktelennek tartott levéltári anyagot, papirmalomnak adták el. A levéltár történetét és anyagát részletesen ismertette dr.Lukcsics Pál a Levéltári Közleményekben (1931. 13-37.)