Nagy Lajos: A Magyarországi Katolikus Egyház levéltári anyagának fondjegyzékei 1. rész : Érsekségek, püspökségek, káptalanok és szerzetesrendek levéltárai (Magyarországi egyházi levéltárak fondjegyzékei II. Budapest, 1983)

BEVEZETÉS A MAGYARORSZÁGI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZ LEVÉLTÁRI ANYAGÁNAK FONDJEGYZÉKEIHEZ

esperesi kerületet (a fó'es peress égek száma és területe évszázadok folyamán csaknem változatlan maradt, az esperesi kerületek száma és beosztása viszont minden egyházmegyében jónéhányszor változott). A fó'esperesek joghatósága az alájuk rendelt esperességek lelkipásztori és gazdasági jellegű ellenó'rzésére terjed ki, az esperesek pedig a kerületükhöz tartozó plébániák számadásainak és lelkipásztori tevékenységére felügyelnek. Az esperesi működés során keletkezett iratok általában annak a plébániának irattárában vannak, ahol az illető' esperes működött. Tevékenységük jelentéseik révén a püspöki levéltárakban is tükröződik. Az egyházszervezet témakörében külön kell szólni a szerzetesrendekről. A magyar egyház életében Pannonhalma és Pécsvárad alapításától, tehát L(Szent) István korától igen nagy szerepet játszottak a szerzetesek. A nyugati szerzetesség korai formája az un. monasztikus rendek létrejötte (bencések, ciszterciek,premontreiek), amelyeknek apátságaik (monasterium) vannak, élükön a főapáttal, illetve apáttal. Ujabb, XIII. századi eredetűek az un. koldulórendek (ferencesek, domonkosok), amelyeknek kolostorai rendtartományokba szerveződtek (provincia), élükön a tartományfőnökkel (provinciális). XVI.századi alapitásuak az un. kongregációk (jezsuiták^Jézus Társasága, piaristák stb.). A női szerzetesrendek számtalan változata létezett hazánkban is. 1950 óta négy szerzetesrend működik Magyarországon. A többi szerzetesrend, amely akkor beszüntette működését, természetesen külön levéltárral nem rendelkezik. Ezeknek anyaga - bár hiányosan - a területileg illetékes állami (megyei) levéltárakban (elvétve egyes püspöki levéltárakban) található. Megjegyzendő, hogy a régi szerzetesrendek levéltárai közül jónéhány már II.József idején (s néhány 1945 után) az Országos Levéltár mai állományába került. A ma is müködŐ négy szerzetesrend közül a bencés rendnek Pannonhalmán, a ferencesek Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományának Budapesten, és a piaristáknak ugyancsak Budapesten van központi levéltára, rendjük korábbi anyagát is Őrizve. A Miasszonyunkról nevezett iskolanővérek központi irattára Budapesten csak 1950-tŐl őriz iratokat. A nagyobb szerzetesrendek un. exemptek, vagyis egyházjogilag ki vannak véve a területileg illetékes megyéspüspök joghatósága alól, és közvetlenül a pápának vannak alárendelve. Lelkipásztori ügyekben azonban a püspök joghatósága alatt kell