Bálintné Mikes Katalin: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 9. rész : A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1974)

Kecskemétet 1353-ban emiitik először és a XIV-XV. században jelentékeny mezővárossá fejlődött. A török hódoltság alatt, mint khászbirtok - a környező kerületek részleges elnéptelenedése következtében - nagymértékben megnövekedett. Legnagyobb földesurai a Koháryak voltak, mig 1834-ben - jelentős anyagi áldozatok árán - megváltotta magát a hatalmuk alól és folyamodott a szabad királyi városi rangért. 1848 februárjában királyi biztos foglalkozott a kérdéssel, de a szabadságharc kitörése miatt a tárgyalások megszakadtak. 1857-ben,amikor Ferenc József császár átutazott Kecskeméten, megadta a kért cimet, de a kiegyezés után ezt nem ismerték el, és az 1870. évi XLII. tc. alapján Kecskemétet törvényhatósági jogú várossá nyilvánították. /A szabad királyi-városi cimet azonban 1886-ig használta./ 1950-től járási jogú város. Kecskemét város levéltárának rendezését 1826-ban rendelte el a Helytartótanács. A munkát Ferenczy Móric alcancellista kezdte el - lényegében a megyei rendszernek megfelelően az anyagot 10 római számmal megjelölt csoportba osztotta be. Ez a rendszer 1855-ig bezárólag érintetlenül fennmaradt. A különleges elbírálást, igénylő, vagy különböző okokból be nem sorolt iratokat még külön 28 csoportba osztották, amint Garzó József főlevéltáros ismertette. /Garzó József: Kecskemét th. város levéltárának kiállítása. Kecskemét, 1934./ Ezeket a csoportokat részben a városi érdekeknek, részben a levéltárosok érdeklődésének megfelelően válogatták össze. Egyes iratféleségeket egészen 1950-ig ezekbe a csoportokba osztottak be, pl. szerződéseket, felekezetekkel kapcsolatos iratokat, szabályrendeleteket stb. 1856-tól az iratok nagy részét meghagyták eredeti rendjében, ezek képezik a 30• csoportot. A műemlékké nyilvánított városházát Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1893-1896 között építették. A levéltár elhelyezésére szánt helyiségek belső berendezését a meglevő anyagnak megfelelően tervezték meg. Fa- és vasszerkezettel tagolt, galériás helyiségei a feudális és abszolútkor! anyag kényelmes és esztétikus elhelyezését tették lehetővé. Kisebb javítások és az eredeti állapot visszaállítása után a régi levéltári anyag kiállitásszerü bemutatására is alkalmas lenne. A II. világháború alatt súlyos károsodás érte Kecskemét város levéltárát. Legértékesebbnek tartott részeit - mentési célból - tanyára telepitették és ott elégett. A kiszállított anyagban voltak a tanácsi és közgyűlési jegyzőkönyvek eredeti példányai /l kötet kivételével/, az un. "zárt levéltár", mely a város birtokaira és vagyonára vonatkozó legfontosabb iratokat tartalmazta, a céhek iratai, a sajtóanyag és az anyakönyvi másodpéldányok. A levéltár helyiségeiben maradt többi irat is károsodott, mert betörtek a raktárba, a tékák és kötegek rendjét megbontották. Ugyanez történt 1956-ban, ha kisebb mértékben is. A város levéltárának a legrégibb irata a Szegedről áttelepült ötvösök 1557. évi céhszabályzata. Összefüggő gyűjteménye van 1718-tól. Iratai jelenleg az emiitett károsodásoktól és az időközben szükségessé vált raktári átcsoportosításoktól eltekintve, az eredeti rendjükben vannak.