Bálintné Mikes Katalin: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 9. rész : A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1974)

Már a középkorban fontos dunai átkelőhely volt és a török hódoltságot is átvészelte. Szabadságlevele 1696-ban kelt. Földesúri hatalom alatt állt, legnagyobb földesurai a Grassalkovichok voltak. Az 1873• évi XI. tc. törvényhatósági jogú várossá tette, 1950-től járási jogú város. Levéltárának rendezését 1832-ben kezdték meg és 1846-ban választották meg első levéltárosát. A levéltár szakszerű kezelése azonban csak 1939-ben oldódott meg, de mintegy 2 vagonnyi iratanyag még 1952-ben rendezetlen volt. Baja város levéltára 1952. őszén a Pécsi Állami Levéltárba került. Ott 6 főcsoportba osztották az anyagát /dr. Kopasz Gábort Baja város levéltára. Baja, 1965./ és az un, "kék számok" szerinti sorrendben állitották fel, 1966-1%7-beii illetékességből került a Kecskeméti Állami Levéltárba, s itt a pécsivel azonos rendben állítottuk fel. Az ömlesztett anyagot Pécsett sem rendezték, de egy részét rendezésre előkészítették. Baja város jegyzőkönyvei 1724-től, iratai 1850-től maradtak meg. A levéltár csak alapleltárral rendelkezik, Kalocsa város levéltára Kalocsa már I, István korában érseki székhely volt, de a török korban elpusztult, 1686 után települt ujjá, városi kiváltságait 1713ban kapta. 1872-től nagyközség, 1921-től rendezett tanácsú, 1929-től megyei város, 1950-től járási jogú város. Levéltárának elenyészően kis része maradt meg. Iratai összefüggően csak az 1880-as évektől találhatók meg Levéltárunkban, Kiskunfélegyháza város levéltára Kiskunfélegyháza a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett és csak 1743-ban települt újra, 1753-1876-ig a kiskun kapitány székhelye volt. Mária Terézia 1774-ben emelte városi rangra. 1872-től rendezett tanácsú, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város. Levéltára az ujjátelepülés óta lényegében teljesen megmaradt az 1885-ben végrehajtott nagymértékű, szakszerűtlen selejtezés okozta károktól eltekintve. Iratainak rendezését 1848-1872 között Honthy László levéltárnok végezte. Tárgyi alapon arcula, ladula elnevezésű kútfőket állított fel,melyeket fasciculusokra, numerusokra tagolt. A csomókhoz elenchus készült. Az iratanyagot a II. világháború alatt a kiskun kapitányi székházba szállították át, s ott összekeveredett. Az eredeti rendjét állitották vissza. Kiskunhalas város levéltára Halast 1366-ban emiitik először és a török hódoltságot is átvészelte. 1753-ig a Kiskunság központja volt. 1872-től rendezett tanácsú, 1929-től megyei, 1950-től járási jogú város. A levéltárat Toóth János városi aljegyző 1796-1808 között rendezte, a kiskunfélegyházihoz hasonló rendszerben, a régi segédletek alapján lehet használni. A II. világháború alatt a levéltár is talá-