Vitál József: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 5. rész : Az Esztergomi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
A levéltár rövid történet e Es ztergom vórm ?/Tve levéltem a történelem folyamén sok viszontagságon ment keresztül és súlyos veszteségeket szenvedett. Középkori iratanyagát Esztergom török kézre kerülésekor veszítette el. A török megszállás elöl Érsekújvárba költözött megye üléseiről csak egy iratköteg és egy jegyzőkönyv maradt fenn. Pusztult továbbá a levéltári anyag azáltal, hogy amikor II. József idején Esztergom megyét Komárommal egyesitették,a megyeszékhely változásával a levéltárat is Tatára, majd Komáromba költöztették; majd pedig a második világháború végén bekövetkezett rendkívüli állapot folytán is. Ez az utóbbi a levéltári anyag mintegy 25 $-ónak pusztulásóval járt. A levéltár megmaradt részét ömles'/tettségig menő rendetlenségből kellett újból felállítani. E felszabadulás utáni ujjórendezésen kivül két alkalommal folyt nagyobbarányu rendezési munka a levéltárban: 1773-1778-ig és az 1820-as években. Az első rendezés munkáját gr. Brun3v;lck Antal adminisztrátor tervei alapján, ki az anyagot 4 tárgyi főcsoportra - közigazgatás, adó-katanaügy, úrbéri ügy, igazságszolgóltatás - osztotta s az egészről inventáriumot készített, az egyik megyei aljegyző, a másodikat már - a Brunsv/ick-féle rendnek a komáromi költöztetés utáni felbomlásával - hivatásos "levéltár-rendező", név szerint Bentsik János végezte. Es az utóbbi rendezés, mely a Komárom, majd a Pest megyei levéltári rendszert vette át ás 1819-ig tartott, szabta meg a feudális kor megyei anyagénak ma is fennálló rendjét, 16 tárgyi csoportra osztva az iratokat. Az abszolút rendszer és a következő polgári korszak iratai már eredeti irattári rendjüket tartották meg. A levéltár ujabbkor! része tehát általában az iktató-, illetőleg alapszámok sorrendjében van felépítve a fondképzők szerinti csoportosításban. A levéltár r^gyobb arányú selejtezésen C3ak e század elején ment keresztül; ez a müvelet azonban csak az 1867 utáni iratanyagot érintette. A levéltár iratanyagából rendszeres publikáció nem készült. Esztergom sz. kir. város levéltára Esztergom török kézre jutása alkalmával elpusztult. Az 1685-ban bekövetkezett felszabadulás utáni pár évből csak néhány darab irat város u sőbbi sz C i«g», v , sodik világháború eserónyei ebben a levéltári anyagban is igen jelentős károkat okoztak. A levéltár legértékesebb részét a háború folyamán az esztergomi székesegyház kriptájában helyezték el, ahol az iratok a nedvesség behatása következtében a gondos csomagolás ellenerő megpenészedtek. A megtámadott iratanyag egy része annyira tönkrement, hogy u restauráló és konzerváló eljárás sem tudta megmenteni a teljes pusztulástól. Az első városi levéltáros nevével csak 1872-ben találkozunk; hogy Őt megelőzően a levéltárat őrző városi főjegyzőn kivül kezelte-e az iratokat hivatásos személy, nc-m tudjuk, de a 18. század utolsó évtizedeiben végzett nagyarányú rendezési munka komoly felkészültségű szakemberre vall. Ez alkalommal 1736-ig bezárólag szómbavették, rendezték és mutatóztók az iratanyagot. Sajnos, a város az első és a második világháborút megelőző évtizedeieben sokat és sokszor selejt ezt etett és e műveletnek az 1867 előtti anyagot is alávetették. A második világháborút közvetlenül követő években rendszeres iratkezelés a városnál alig volt, 3 ennek következtében az államosítás előtt a régi levéltári anyagot meglehetős össze-visszaságban, egy-egy részét az ömlésztett3égig menő rendetlenségben tárolták. Rendszeres publikáció a városi levéltár iratanyagából sem készült. Az Esztergomi Székesf ókáptalan hiteleshelvl országos levéltára az államosítás folytán került a Levéltár őrizetébe. A hiteleshelyi levéltár kétségkívül szintén szenvedett kórt a Mohács utáni évtizedekben. Ugy látszik azonban a káptalannak sikerült a levéltár jelentős részét a török elől Nagyszombatba magával vinnie: középkori oklevelek ugyanis szép számban maradtak /több mint 800 darab/. A levéltárat az elmúlt két világháború során károsodás nem érte. A hiteleshelyi levéltár anyagát a 18. század második felében rendezték é3 a később keletkezett iratokat is ebbe a rendbe sorakoztatták. A rendezés tartalomra és korra tekintet nélkül alakította ki a kb. egyforma terjedelmű iratcsomókat, melyek tartalmát azután pontosan lajstromozták és mutatóztók. Az iratok capsa, fasciculus és numerus szerint sorakoznak. Az esztergomi káptalan levéltárosa tisztét ugy létszik,egészen a legújabb időkig, váltakozó egyházi személyek viselték. Világi levéltárosról csak az első világháborút követő évtizedekben tudunk, amikor is dr. Zákonyi Mihály ny. oroz. levéltárnok töltötte be ezt a tisztet.
