Vitál József: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 5. rész : Az Esztergomi Állami Levéltár fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1962)
A levéltár egyházmegyei vonatkozású 1350-ig terjedő anyagáról rendszeres publikáció készült az idevágó okleveles anyag teljes szövegű közlésével Knauz ős Dedek "Monumenta eccleeiae Strigoniensis" /I-III. Esztergom, 1874-1924/ c. kiadványában. A III. kötet szerkesztésében Zákonyi Mihály is tevékenyen részt vett. E publikáció alkalmával a Mohács előtti darabokat az iratcsomókból kiemelték, borítékozták és a kiemelés tényét az iratcaomókon feltüntették. A levéltár különálló része a Palásthy levéltár , mely a Palásthy és vele rokoni kapcsolatba került családok nemességére, birtokaira és egyéb magánjogi Ügyeire vonatkozó iratokat foglal magában, örökletétként került a káptalan hiteleshelyi levéltárának őrizetébe, és azzal együtt az államosítás alkalmával az Esztergomi Állami Levéltár birtokóba. A levéltárat annakidején már rendezett állapotban vette ét a káptalan. Az iratok /1256-1852/ időrendben ladulák és fasciculusok ezerint sorakoznak. A levéltár teljes anyagét kiadta Palásthy Pál "A Palósthyak" /I-III. Bp. 1890/ c. müvében. A Garam3zentbenedekl Konvent hitele3helyi országos levéltára szintén az államosítás folytán került az Esztergomi Állami Levéltár őrizetébe. A levéltár anyagát 1888-ban hozatta a káptalan Esztergomba. A tulajdonjogot Miksa 1565-ben kelt adománylevele biztosítja, melyben az uralkodó a garamszentbenedeki apátságot minden Jogaival együtt az esztergomi káptalannak adományozta, A kisterjedelmű, de gazdag levéltár szintén igen Jelentős mennyiségben mentette ót Mohács előtti iratanyagát az utókornak. Mint a káptalani levéltárban, itt is a 18. századbeli rendezés maradt az uralkodó. Az iratok ladula, fasciculus éa numerus szerint sorakoznak. A káptalani levéltárnál emiitett publikáció a garamszentbenedeki levéltár egyházmegyei vonatkozású anyagót is felöleli 1350-ig bezárólag.