Bácskai Vera: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 2. rész : Budapest Főváros Levéltára fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)

A LEVÉLTÁR RÖVID TÖRTÉNETE A főváros egyesítéséig /1873/ Budának, Pestnek és Óbudának külön levéltárt volt, melyet a városok irattárától nem különböztettek meg. A városok töröl kézre jutásáig /1541/ terjedő iratok javarészt elpusztultak, igy a két város és Óbuda mezőváros iratanyaga csak 1686 utántól /Óbudán 1720-tól/ folyamatos. Szervezett levéltári működésnek Budán 1776-tól, Pesten a XVIII. század második felétől, Óbudán 1794-től van nyoma. A levéltáros kötelessége volt a városigazgatásban keletkezett összes iratok kezelése-irattárba kerülésüktől fogva. A városi hatóság kettős, igazgatási és jogszolgáltatási jellegéből következett az, hogy Budán és Pesten rendszerint külön közigazgatási és külön törvényszéki levéltáros működött. Amikór a három város Budapest fővárossá egyesült, a városok levéltárait ií egyesitették. A főváros levéltárának szervezetét az 1873. április 8-i közgyűlés állapította meg. Ez a levéltár feladatát továbbra is abban jeölte meg, hogy a folyó ügyintézésből kikerült iratokat elintézés /kiadás/ után azonnal átveszi, irattárilag feldolgozza, továbbá az igazgatásban szükséges régebbi iratokat felkutatja és szereli. Tudományos feladatokat nem tűztek a levéltár elé. Az iratanyag rendezetlen, alig használható állapotban, rendszerint a biztons4gos megőrzés követelményeinek meg nem'felelő módon volt elhelyezve. A XIX. század végén némileg javult a helyzet; akkoi Toldy László főlevéltárnok és Schmall Lajos allevéltárnok vezetésével számos régi sorozatot a proveniencia elve szerint rendeztek. A levéltárat /Székesfővárosi Levéltár/ csak az 1901. évi 710. sz. közgyűlési szabályrendelet különitette el az irattártól. Feladataivá tette: 1. A székesfőváros 15 évnél régebbi levéltári anyagának tudományos szempontból való kezelését-és megőrzését /a 15 évnél nem régebbi iratok az irattárban maradtak/. 2. A levéltár történeti, jogi és közigazgatási szempontból értékes anyagának felkutatását, nyilvántartását és a selejtezési javaslat előterjesztését. , 1 3. Áz eredeti okmányoknak /szerződések, végrendeletek stb?/ tűzbiztos szekrényben való megőrzését ás nyilvántartását* 4. A főváros tvh. szabályrendeleteinek őrzését és kiadását, az anyakönyvi másodpéldányok őrzését és kiigazítását. üíár a szabályrendeletet megelőzően az 1394/1873. eln. sz. polgármesteri rendelet az egyesületi alapszabályok, a 22,370/1883. BM. sz. rendelet a reáljogú gyógyszertárak törzskönyve, s a 66,654/1885. FM. sz» rendelet a vizikönyvek őrzését is a levéltár kötelességévé tette. 1895-től már nem az egyházi, hanem az állami anyakönyvek másodpéldányait vette őrizetébe a levéltár. Ezekre a feladatokra a fő- és allevéltárnok vezetése alatt két dijnok és három hivatalszolga állt rendelkezésre. A főváros központi igazgatásának szervezéséről szóló 1911-i szabályrendelet a főlevéltárnoktól és a levéltárosoktól az 1883:I.tc-ben előirt minősitésen tul főiskolai végzettséget kivánt meg, továbbá azt, hogy tudományos képességeiket önálló irodalmi munkával bizonyítsák be. A 16,313/1921XIV. sz. tanácsi határozat az eddigieken felül az országgyűlési választők névjegyzékeit is a levéltár gyűjtőkörébe utalta, és megkiváhta az irat-