Bácskai Vera: A Területi Levéltárak fondjegyzékei 2. rész : Budapest Főváros Levéltára fondjainak jegyzéke (A Magyar Állami Levéltárak fondjegyzéke III. Budapest, 1970)

anyag közérdekű felhasználásának előkészítését is. A levéltár szervezetileg 1901 óta az, elnöki, majd a közmüveiődésügyi ügyosztály felügyelete " alatt működött. Vezetője, a főlevéltárnok tanácsnoki rangban egy ideig a közgyűlésnek is tagja volt. Az első világháború után Gárdonyi Albert, majd Budó Jusztin vezetése alatt a levéltár személyzete gyarapodott, anyaf

a rendezettebbé vált, és kiadványai révén tekintélye is megnőtt a főváros létében. Több munkatársa jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Az 1943-i fővárosi szervezési szabályzat értelmében a levéltár mint önálló szakhivatal közvetlenül a polgármester felügyelete alá. került. Gyűjtőköre most már a főváros központi hatóságainak 32 évnél régebbi irataira terjedt ki. A szabályzat 13 pontban jelölte ki feladatait. Ezek között mint uj feladatok jelentkeztek áz utca- és térelnevezések nyilvántartása, a tudományos kutatás biztosítása és előmozdítása, eredményeinek közlése. A törvényhatósági levéltárak decentralizáltságának korában a főváros levéltára mind szorosan szakmai, mind tudományos munkásságával példát mutatott az ország többi városi levéltárának. 1943-ban megszervezték a levéltár légoltalmi letétgyüjteményét, és az iratanyag jelentős részét a Bazilika altemplomában helyezték el. A városházi raktárak épületrésze háborús behatások folytán elpusztult, igy a Bazilikában tárolt iratok visszaszállítására nem nyilt lehetőség. A városházi óvóhelyen semmisültek meg a jogbiztositó okmányok, szabályrendeletek, alapszabályok, alapítványi iratok, anyakönyvi másodpéldányok, vizikönyvek, valamint a levéltár saját irattára. Viszont a felszabadulás után jelentős gyarapodást jelentett a szakhivatalok és a megszűnt szervek iratainak átvétele. Az 1950. évi 29. tvr. a törvényhatósági levéltárakat államosította. A Fővárosi Közlevéltár /1952-tŐl Budapesti 1. sz. Állami Levéltár/ mint állami intézmény lényegesen megnövekedett feladatkörrel folytatta munkáját. A tanácsi /központi és kerületi/ iratok tekintetében gyűjtőköre az ugyanakkor létrejött Nagy-Budapest egész területét átfogta. De a hagyományos tanácsi ügykezelésen tul feladatává lett az államigazgatás és a jogszolgáltatás fővárosi szerveinek, valamint a gazdasági szerveknek iratselej-tezé. se és anyagának begyűjtése is. 1968. január 1-től kormányhatározat alapján a levéltár /Fővárosi Levéltár, majd Budapest Főváros Levéltára/ ismét a főváros intézményeként működik, fenntartója a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága. -K X X / Fondjegyzékünket a fondjegyzékek szerkesztésére vonatkozó általános szerkesztési alapelvek alapján készitettük el. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy olyan esetekben, ahol teljes fondók vagy egyes állagaik olyan irattárilag vagy technikailag kialakult nagyobb együttesekbe voltak betagolva, melyekből őket kikülöníteni fizikailag is bonyolult, vagy éppenséggel felesleges lett volna, megelégedtünk á fond vagy állag a maga helyén történő kimutatásával, de külön fondezámot, ill. állagra utaló betűjelet nem adtunk nekik, hanem a méretadatnak megfelelő helyen utaltunk arra a fond főcsoportra és fond- ill. állagszámra, amely alatt az anyag .ténylegesen található és amelyből kiemelni - tehát a fondót ténylegesen kikülöníteni nincs is szándékunkban. Ha mindkét, ennek során érintett fond azonos fondfőcsoportba tartozik, a hivatkozásban a fondfőcsoport számát elhagytuk; Olyan esetekben, mikor az ilyen fondót, vagy állagot a jövőben fizikailag, is ki kivanjuk különiteni abból a nagyobb együttesből, amelybe jelenleg még be van osztva, az utalást illetően ugyanigy jártunk el, de a fondnak és az állagnak már törzsszámot, ill. betűjelet is adtunk. Az előbbi eljárást főleg az olyan lezárt, rövid periódusok levéltári anyagai esetén alkalmaztuk, mint a városok esetén a polgári forradalomtól a városegyesítésig eltelt negyed század, ill. a felszabadulás és a tanács-