Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek I. rész 1–699. szám (Budapest, 1978)

Bevezetés

Sokszor csak a mappa hátlapján szerepel cím, illetve utalásszerű meghatározás. Ilyen esetben a „cím"-et szögletes zárójelben közöltük. A cím, vagy annak hiányában a térkép tartalma alapján általunk fogalmazott meghatározás került a 3. pontba. Itt a tömörségre törekedtünk s a térkép tartalmi lényegét emeltük ki: mely területre, helységekre vonatkozik, milyen a fajtája (mezőgazdasági-, úrbéri-, erdőgazdasági- stb. térkép). A 2. pontban betűhíven szereplő helyneveket itt a korabeli néven, de mai helyesírással tüntettük fel, a térképek és Lipszky repertóriuma, ill. térképe

3 alapján. A helyneveket és a térképfajtát aláhúzással emeltük ki. A helységek, területek korabeli közigazgatási hovatartozását minden esetben megadtuk, mégpedig az illető mappákon szereplő adatok alapján, ezek hiányában Lipszky térképe segítségével. A szabad királyi városok esetében azonban nem jelöltük, hogy melyik megye területén feküdtek! A 4. pont tartalmazza a térkép legfontosabb kartográfiai adatait, a rövidítésjegyzék segítségével feloldható latin, illetve a tájolásnál angol alapú rövidítésekkel. Itt adtuk meg a következőket: — eredeti kézirat vagy másolat-e a térkép - ha csak tollrajz, erre is utaltunk — milyen a térkép anyaga, állapota — méret cm-ben (a lap teljes mérete, 0,5 cm-es pontossággal) — tájolás (égtájjal vagy szélrózsával) — méretarány (a térképen megadott és a ma használatos hányados formában) — díszítettség, nyelvezet, színezettség - van-e fokbeosztás a térképen A térkép állapotát „jó" és „rossz" (cb. = conditio bona; cm. = conditio mala) minősítéssel jellemeztük. Rossz állapotúnak vettük a szakadt, a topográfiai rajz követését nehezítő, esetleg lehetetlenné tevő hiányokkal bíró térképeket. A méretarányt a térképen szereplő lépték segítségével állapítottuk meg. A lapok beszáradásának figyelembevételével igyekeztünk azt a méretarányt kiszámítani, amelyben a térkép készült. Ha a léptéken nem szerepelt mértékegység, de az bizonyossággal feltételezhető volt, szögletes zárójelben közöltük. Sokszor semmilyen lépték nincs a térképen. Ilyenkor csak akkor adtunk „Md"-vel jelölt méretarányhányadost, ha más térképekkel egybevetve az biztosan megállapítható volt. A térkép színezetlen voltát külön nem jelöltük. Az 5. pontban kapott helyet a térképek fő topográfiai adatainak leírása. Hangsúlyoznunk kell, hogy nem törekedtünk (s nem is törekedhettünk !) a térképen látható valamennyi adat közlésére. Ez nem lehetett célja a katalógusnak. A katalógus nem helyettesíti a térképet, csupán felhívja a figyelmet azok adatainak milyenségére, természetesen a jellegzetességek, különlegességek feltüntetésével. E pont első részében a térképek fő vízrajzi vonatkozásaira utaltunk: mindenekelőtt arra, hogy hydrográfiai szempontból meny nyire használhatók (Hab: hydrographia abundans = gazdag vízrajz; Hb: hydrographia bona = jó vízrajz; Hmo: hydrographia modica = gyér vízrajz; Hma: hydrographia mala = rossz vízrajz). Az illető térképről nyilvánvalóan kiderülő fontosabb folyó- és állóvizeket név szerint feltüntettük, kisebb vízfolyások azonosítására azonban természetesen nem is tehettünk kísérletet. A második részben a hegyrajzi vonatkozásokat emeltük ki, de csak akkor, ha e szempontból tényleg lényeges mondanivalója van a térképnek (a domborzatábrázolás technikai kivitelezésére nem fordítottunk figyelmet!). Lényeges részét képezi e pontnak a helységek feltüntetése. Az illető térképen szereplő helységeket, pusztákat itt soroltuk fel, általában a jogállás (szab. kir. város, oppidum, possessio, praedium) jelölésével. A települések, puszták lehető teljes felsorolására törekedtünk, de áttekintő térképek esetében, amikor 10-15 településnél több szerepel a mappán, nem láttuk értelmét a teljes felsorolásnak (különben is általában csak térképjellel, vagy semmitmondó sematikus rajzzal jelölték a helységeket). Ilyen esetekben egyszerűen utaltunk arra, hogy a térképen jelölve vannak a helységek. Ezután következik az utalás a térképen szereplő más objektumokra (utak, hidak, gyárak, romok stb.), a mezőgazdasági vonatkozásokra, s végül hogy milyen jelmagyarázat szerepel a térképen és hogy esetleg milyen melléklet tartozik hozzá. A mappán található különálló ábrázolásokat a pont végén minden esetben megadtuk. Az 5. pontban is használtunk rövidítéseket, de csak az igen gyakran előforduló kifejezések (folyó = fi; patak = riv; mezőgazdasági von. adatok = agr; dűlőnevek = div. stb.) esetében. Az aláhúzásokkal a mutatózás tenyéré hívtuk fel a figyelmet. Valamilyen szempontból összetartozó térképekre kölcsönesen utaltunk. ti ti ti A katalógus használatának megkönnyítésére négyféle (személynév-, helynév-, tárgy- és vízrajzi-) mutatót készítettünk. A személynévmutató szerzői mutató. Tartalmazza a térképek szerzőinek, hitelesítőinek, másolóinak stb. nevét, címét. A helynévmutatóban szerepelnek a katalógusba felvett helységek, puszták, valamennyi előforduló névváltozatukkal, közigazgatási hovatartozásukkal együtt; közigazgatási területek (megyék), tájegységek, hegységek. A mai országterületre eső helységek esetében megadtuk a mai nevet és közigazgatási beosztást, az 1973-as Helységnévtár és annak 1975-ös Pótkötete alapján. A ma külállamhoz tartozó helységeknél feltüntettük az 1913-as valamint a jelenlegi nevet is, valamint, hogy mely országban található a település. Sajnos nem tudtunk igazán friss adatokkal dolgozni. Ennek oka, hogy csak néhány terület vonatkozásában állt rendelkezésünkre e szempontból megbízható történelmi helységnévtár s a létezők sem mindig a legújabbak! A Romániához tartozó helységek esetében Suciu: Dictionar istoric al localitáribr din Transilvania I—II. (Bucure§ti, 1966) c. mű alapján 1966-os, a Csehszlovákiához tartozó helységeknél Milan Majtán: Názvy obcí na Slovensku za ostatnych dvesto rokov (Bratislava, 1972) с. mű alapján 1972-es, a Jugoszláviához került vajdasági települések esetében Milica Markovié: Geografsko-Istorijski imenik naselja Vojvodine za period od 1853 godine do danas (Novi Sad, 1966) c. mű alapján 1966-os állapotot tudtunk megadni. 3/ Lipszky Joannes: Mappa generalis Regni Hungáriáé... Pesthini, 1806.