Lakos János: A Magyar Országos Levéltár térképeinek katalógusa 2. : Kamarai térképek I. rész 1–699. szám (Budapest, 1978)

Bevezetés

Horvátország vonatkozásában a mai nevet egy 1960-ban Zágrábban megjelent egyszerű helységnévtár (Opcine i kotari s imenikom mjesta) segítségével igyekeztünk kideríteni, sajnos ez nem mindig sikerült. Ilyenkor az 1913-as Helységnévtár adataival kellett beérnünk. A Szovjetunióhoz került helységeknél az 1944-es Helységnévtár rögzítette helyzettel kellett dolgoznunk: az akkori rutén nevet adtuk meg. Szerintünk azonban ez megnyugtatóbb, mint ha a rendelkezésre álló nem éppen pontos mai térképekkel, atlaszokkal kísérleteztünk volna! A tárgymutatóban tüntettük fel a katalógusban szereplő térképek fajtáját (úrbéri-, erdő-, város-, áttekintő-, hegy- és vízrajzi-, mezőgazdasági- stb. térkép), az ábrázolt különböző, nem vízrajzi objektumokat, továbbá az egyes uradalmakat. (Az egyes helységeket ábrázoló térképek leírásának 3. pontjában sokszor meg tudtuk adni azt, hogy az illető helység mely uradalomhoz tartozott. A mutatóban azonban csak akkor vettük fel az uradalmat, ha annak egész, vagy lényeges nagyságú területét ábrázolja az illető térkép!). Természetesen nem mutatózhattunk minden adatot, ami szerepel a katalógusban. Erre helyünk sem volt, de értelmét sem láttuk. Tisztában voltunk azzal, hogy minden válogatás önkényes, de amennyire lehet, igyekeztünk úgy megválasztani a mutatózandó objektumok körét, hogy a várható igényt a lehető legnagyobb mértékben kielégíthessük. Minden esetben mutatózásra kerültek a: - jobbágynévsorok - részletes határleírások - várak - romok bányák gyárak, hámorok, téglaégetők - nyomásbeosztások - keresztszelvények, hossz-szelvények - harmincadkerületek, harmincadhivatalok - postahivatalok - vasutak - térkép díszítettsége (címkeret) - római sáncok - madártávlati rajzok Fentieken kívül csak a kuriózumszámba menő objektumok kerültek be a tárgymutatóba. (A malmok, temetők, templomok - mint amelyek minden valamirevaló térképen szerepelnek - kimaradtak!). A vízrajzi mutatóban valamennyi, a katalógusban név szerint szereplő vízfolyást, állóvizet feltüntettünk. Úgyszintén a zsilipeket, duzzasztógátakat, fürdőket. Itt kapott helyet a vízrajzi szempontból fontos térképfajták mutatózása is: szabályozási-, hajózási- stb. térképek. Ha a térképen gát, partvédőmű stb. külön ábrázolva van, ezeket is mutatóztuk. A Duna és a Tisza esetében - a könnyebb használhatóság céljából - a folyót felső-, közép- és alsó szakaszokra bontottuk és így is utaltunk a vonatkozó térképekre.