Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956

XIX-I-2-k

Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma

Ez sokszor kevésnek bizonyult, és a késedelemből bonyodalmak származtak, amelyekről a miniszternek is be kellett számolni. Ilyen esetben gyakran vagy meghosszabbították a határidőt, megváltoztatva az intézkedés menetét is, vagy jelentős túlmunkával teljesítették az elvárást.34

Egy-egy kollégiumi ülés után hónapokkal is előtérbe kerültek az ügyek, a megszületett döntések, a határozatok. Mind a felelős személyek, mind a különböző osztályok hivatkoztak nemcsak a határozatokra, de az ülésen elhangzottakra is.35 Az 1955 második felétől 1956 májusig az ülésekről rövid összefoglalót készítettek, és közölték a tárca által kiadott Oktatásügyi Közlönyben is.36

A határozatok végrehajtásának egy része a TŰK feladata lett (minisztertanácsi előterjesztések elkészítése stb.). Ezek az ügyek a továbbiakban titkosak kezeltettek. A Minisztertanács elnökének szintén a TÜK-ön keresztül tettek jelentést a kollégiumi ügyek mulasztásairól: pl. egy előterjesztés késedelmes elkészítéséért.37 38 39 40 A végrehajtást rendszeresen ellenőrizte a Titkárság, míg az Ellenőrzési Osztály a „fontosabb“' határozatok végrehajtását felügyelte. Erdey-Grúz is figyelte és számon tartotta az intézkedéseket, és ha szükségesnek érezte, írásban figyelmeztette az érdekeltet

io

a mulasztásra.

Kollégiumi határozat is előírhatta az Ellenőrzési Osztálynak valamely egyéb határozat ellenőrzésének végrehajtását. 1953 augusztusában feljegyzésben fejtették ki érveiket egy ilyen eset elmaradásának okairól. Eszerint egy minisztériumi osztály folyamatban lévő ellenőrzése mellett két miniszterhelyettes is rendkívüli munkával bízta meg őket, így ezek az okok és a szervezeti egység alacsony létszáma miatt maradt el a határozat ellenőrzése.34

A Kollégium Ügyrendjét 1954 őszén módosították. A szeptember 24-ei kollégiumi ülésre készült előterjesztés szerint a testület elé kerülő anyagok „sok esetben felületesek, nincs bennük kellően figyelembe véve az alsóbb szervek véleménye, vagy nincsenek kellően megtárgyalva a társhatóságokkal. Az így készült előterjesztések elhúzzák a vitát, előfordul, hogy tárgyalás nélkül lekerülnek a napirendről. Esetenként hiányzik bennük az elvi, tudományos megfontoltság az álláspontok kialakításában.“ Mivel ezáltal a színvonal elmaradt a követelményektől, új szempontokat és előírásokat javasoltak bevezetni. A testület azonban levette az előterjesztést a napirendről azzal a megjegyzéssel, hogy nem vette figyelembe azokat a tapasztalatokat, amelyek „a kollégiumi munkával kapcsolatban tapasztalatcsere folytán rendelkezésünkre állnak“, bár megállapította, hogy a kollégiumi előteijesztések színvonala általában valóban nem éri el a megkívánt szintet, és felületesek, „pongyola“ szövegezésűek.4"

Az október 28-ai Kollégium alkotta meg a módosított Ügyrendet. Eszerint a kollégiumi tagság személyhez kötött, helyettes oda nem küldhető. Külső meghívott küldhet maga helyett valakit, azonban csak előzetes jóváhagyás után és írásbeli megbízással. „Külső szerv képviselője lehetőség szerint főosztályvezető legyen.“ Az előter34 MÓL XIX-I-2-m-2399-1954. Valamint uo. -1638-1955. A kinevezések iratait a miniszter titkárságán letétbe kellett helyezni. Az egyetemi tanári kinevezések előterjesztésein gyakran változtatott a Kollégium, és az ezekből kialakított minisztertanácsi előterjesztések átírása is sok munkát adott az előadóknak.

35 MÓL XIX-I-2-m-1322-1954.

36 Oktatásügyi Közlöny, 1955. augusztus 15., valamint MÓL XIX-I-2-f-872-l-1956.

37 MÓL XIX-I-2-g-052-1954.

38 MÓL XIX-I-2-m-2047—1954.

39 MÓL XIX-I-4-g-1. tétel-sz. n.-d. n. (23. d.). XIX-I-2-f-13-15-1954.

40 MÓL XIX-I-2-k-1954. szeptember 23. A Minisztertanács 521/2/1954. számú határozata szabályozta a minisztériumok és állami hivatalok munkarendjét.

92