Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1953–1956
Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiuma XIX-I-2-k jesztéshez a titkár ad útmutatást, szempontokat. Az ülésről „teljes“ jegyzőkönyv készül egy példányban, melynek helyességét a titkár ellenőrzi, és ő is őrzi. A tagok ebbe betekinthetnek. A jegyzőkönyv alapján jegyzőkönyvi kivonat készül, amely a miniszternek az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételeit, elvi összefoglalóját tartalmazza, valamint a határozatokat, azok határidejét és felelőseit. E kivonatot a tagok és az állandó meghívottak hivatalból megkapják. A végrehajtásról írásos jelentést kell készíteni. „A kollégium titkára havonként összegezett informatív jelentésben tájékoztatja a minisztert és a kollégium tagjait a végrehajtásról, ill. annak esetleges elmaradásáról.“ Fontosabb kérdésekben az előterjesztő kötelessége volt a határidő utáni beszámoló megtétele. Előterjesztést két héttel napirendre tűzése előtt elővitán kell megvitatni, amelyre gyakorlati szakembereket és az érdekelt tárcák képviselőit kell meghívni. A vitát követően a meghozott módosításokat három napon belül át kell vezetni. Ezen kívül hoztak még egy-két kisebb változtatást (anyag visszatartását erre rendszeresített űrlapon kellett a titkárnak jelezni, vagy hogy az előterjesztésen a felülvizsgáló miniszterhelyettes nevét is fel kellett tüntetni).'41 Az Oktatásügyi Minisztérium Kollégiumának utolsó, alig két éves működési szakaszában az új előírások szerint folytatódott a testület munkája. A fontosabb kollégiumi anyagokat előzetesen, gyakran csak tájékoztató jelleggel megküldték az MDP Tudományos és Kulturális Osztálya részére is. A jelentősebb ügyet tárgyaló ülésekről a párt számára terjedelmes feljegyzések készültek, amelyeken beszámoltak az ülésekről. Véleményt mondtak az adott előterjesztések színvonaláról, tartalmáról, a róla keletkezett vita intenzitásáról, a vita fontosabb felvetéseiről, a hozzászólók megoszlásáról, a miniszter összefoglalójáról, a hozott határozatokról. Az esetleges jelentősebb ellenvéleményeket is gyakran kiemelték, valamint a minisztériumi vezetők, főleg a miniszter egyszemélyű döntéseit is lényegesnek tartották dokumentálni.42 1955 végén a pártközpont illetékes osztálya általános felmérést végzett és véleményt alkotott a Kollégium munkájáról. Kijelentették, hogy az 1953-as átszervezés óta „egyre inkább a minisztérium egészét vagy az egyes területeket érintő legfőbb elvi kérdéseket tárgyalta a kollégium, hogy a miniszter helyes döntését elősegítse“. Felsorolták a legfontosabb napirendi témákat, és csak a Kollégium előtti káderkiválasztás elmaradását bírálták meg. „Az előterjesztések színvonalát tekintve sok a hiányosság. Gyakran általánosságokban mozognak és a határozati javaslatok nagyrészt szervezeti és gazdasági vonatkozásúak. Általában az jellemző, hogy a viták sokkal színvonalasabbak, mint az előterjesztések. Ez arra vezethető vissza, hogy a vezetők az előkészítés során nem foglalkoznak kellő alapossággal a részleteket kidolgozó elvtársakkal. Nem általános még az, hogy a napirendre tűzött kérdéseket behatóan tanulmányoznák a kollégium tagjai az előterjesztéseken kívül is.“ Minden tag csak a saját területén aktív, más problémákhoz nem nyúlnak hozzá. Ezen kívül a tagok a határozatokat sem ellenőrzik következetesen, és abban is sok volt a formalitás. Felrótták, hogy a határozatokat vagy senki, vagy csak a kollégiumi Titkár írja alá. Az ülések túl hosszúak, 5-6 órásak (!), és 2-3 igen nagy anyag tárgyalását tűzik napirendre. „A kollégium munkájáról összafoglalóan meg lehet állapítani, hogy általában színvonalas, azonban nincs kellő folytatása a további munkában.“43 41 MÓL XIX-I-2-k-1954. október 28. Ettől az időponttól kezdve féléves kollégiumi munkatervek készültek. 42 MOL M-KS 276. f. 91. cs. 23., 91., 122., ill. 240. ő. e. 43 MOL M-KS 276. f. 66. cs. 79. ő. e., valamint: XIX-I-2-k-Vl/342-RM955. (2. d..) 93
