Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953

A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma

XIX-I-6—c

ügyi Főosztállyal. Az anyagok a Kollégium elé csak az illetékes miniszterhelyettes láttamozása, vagyis jóváhagyása után kerülhettek a testület elé. Bennük a korábbi kollégiumi határozatok végrehajtásáról be kellett számolni.13

Az előterjesztések terjedelmét négy sűrűn gépelt oldalban maximálták (az illetékes miniszterhelyettes kivételes esetben engedélyt adhatott hosszabbra), és az ülés befejezése után mindenki köteles volt a jegyzőkönyv vezetőjének leadni. „A Kollégium állandó tagjai azt az anyagot, ami a további munkájukhoz feltétlenül szükséges, mindaddig maguknál tarthatják, míg a munka elvégzése megkívánja.” Az így kint lévő anyagokról a titkárság kötelessége volt nyilvántartást vezetni, és a határidő letelte után azokat visszakérni. A hozott határozatokat osztályvezetői értekezleteken, „vagy más módon” ismertetni kellett. Megadták a formai követelményeket is: bal felső sarokban a minisztérium neve alatt a szervezeti egység neve, jobb felső oldalon a „Szigorúan titkos!” minősítés alatt a példányszámot, a gépelő és az összeolvasó nevét kellett feltüntetni. Középen a tárgyat az előadó neve követte, és az egyéb érintett minisztériumoknak ill. az ügyben megbeszélést folytatott személyek kiírására volt hely. Feltüntették az egyetértés-, ill. az egyet nem értés tényét is. Ezeket kellett követnie az „Előterjesztés a Felsőoktatási Minisztérium Kollégiumához” címfelirat alatt a tartalmi mondanivalónak. Dátummal és aláírással zárult.14 15 A kollégium fent említett alapelveiről, működéséről titkos minősítésű ún. Tájékoztatót is kiadtak1'

Ettől kezdve az előterjesztések összefogottabbak lettek, stenciles formában készültek el, és megfeleltek az egyéb előírásoknak is. Megjelentek a hivatkozások a korábbi határozatokra, és az üléseken elhangzott információkra is utaltak a végrehajtás során. A határozatok végrehajtásának módja, ill. maga a végrehajthatóság szintén szóba került.16 17

A március 25-ei jegyzőkönyv fogalmazványában már Vezető Kollégiumról írtak, de ezt kézzel áthúzták, és az ülést csak kiskollégiumiként véglegesítették. Erre vonatkoztatva határozatokat is hoztak: a Vezető Kollégium kinevezéséig a kiskollégium tartja üléseit, kéthetente. További szabályozásként rendelték el, hogy az ülés után két napon belül a tagoknak meg kellett kapniuk a jegyzőkönyvet. Kijelentették, hogy „fel kell hívni az előterjesztéseket készítők figyelmét, hogy fokozottabb mértékben tanulmányozzák a szovjet és népi demokratikus dokumentációs anyagot, s ezáltal emeljék az előterjesztések színvonalát.” A főosztályvezetők az ülésen hozott határozatok végrehajtását azonnal kötelesek megkezdeni, és ők a felelősek, kivéve, ha a feladatra külön felelős van kijelölve. „A jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 4 órán belül a főosztályvezetők kötelesek az osztályvezetőknek írásban a feladatokat kiadni.”1

Kollégium:

Április folyamán következett be a váltás: az április 8-ai ülés már kollégiumi értekezlet volt, ráadásul az MDP Titkárságának döntése értelmében a „Vezető” jelző is kiken MÓL XIX-I-5-a-13-16/2-1953. A fogalmazványban a „Kollégium” szót megelőző „Vezető” kifejezést kézzel következetesen kihúzták. Kihúzták a következő mondatot is: „Az eddig megtartott kiskollégiumi ülések elé terjesztett anyagok különböző formákban készültek.”

14 Uo. A Minisztertanács május végén szabályozta a Kollégiumok működését, azonban ez a Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma működését érdemben már nem befolyásolta.

15 XlX-I-2-j-sz.n.-1953. (6. d.)

16 MÓL XlX-I-2-m~978-1953, ill. 2179-1953, ill. 1379-1953. Előterjesztéseket is mellékeltek.

17 MOL X1X-I-6-C-1953. március 25.

79