Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953
XIX-I-6-c rült a Kollégium neve elől.lx Valószínű, hogy április 8-a után is megmaradt a Kiskol- légium intézménye, ugyanis eben az időszakban a Kiskollégiumra szánt témáknak is kidolgozták a munkatervet. A továbbiakban viszont a Kollégium vitte tovább a legfontosabb ügyeket és a pontosan szabályozott formában tárgyalta meg az elé került anyagokat.18 19 20 Erdey-Grúz miniszter szigorúan szabályozta a részvételt: ha valaki nem tudott megjelenni egy adott ülésen, azt előre be kellett jelenteni, valamint gondoskodni olyan helyettes kiküldéséről, aki az ügyeket ismeri, a szükséges instrukciókat megkapta és így a vonatkozó kérdésben állást tud foglalni. A korabeli jelentése szerint Erdey az üléseken „törekszik az alapos munkára. Munkatársaitól ezt sajnos nem kapja meg. (ebben látom a munkatorlódás egyik okát is.) E pongyola ügyelőkészítés megszüntetésére nagyobb eréllyel kellene fellépnie. A határozatok végrehajtását kezdettől kezdve erélyesen kellene ellenőriznie.” 0 Az értekezleteken hozott határozatokat természetesen szintén a Minisztérium szervezeti egységei hajtottak végre, és a testület ellenőrizte. Június során megállapították, hogy a határozatok végrehajtásának ellenőrzése nehézségekbe ütközik. Ennek megjavítása érdekében kidolgozták, hogy a főosztályvezetőknek a határozat kézhezvétele után három napon belül le kellett adni a titkárságon a végrehajtás ütemtervét. A minisztériumi titkárság Igazgatási Osztályának feladatává tették a határozatok ellenőrzését. Ezen kívül kijelentették, hogy a kollégiumi anyagok még mindig „nem ütötték meg a kívánt mértéket” és „szétfolyók”, „túl terjedelmesek”, nem jelölték meg „élesen a hiányokat és feladatokat”, sőt gyakran a javaslatok nem következtek az előzményből. Felszólították az „előkészítéssel kapcsolatban lévő elvtársakat”, hogy fokozott mértékben ügyeljenek az elkészítésre, azok rövidek legyenek, és csak elvi kérdésekkel foglalkozzanak, valamint kevés javaslat legyen bennük.21 22 A Kollégium tagjaira már január l-jén javaslatot tettek, azonban március végéig érdemi lépés nem történt. Március 25-én Erdey-Grúz Tibor új javaslattal fordult személyesen Horváth Mártonhoz, aki ennek alapján készített előterjesztést az MDP KV Titkárságának április 8-ai ülésére. A Titkárság nem engedélyezte a minisztériumi párttitkár kinevezését kollégiumi taggá, de részvételi jogát meghagyta.2" A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma nem folytatta tovább tevékenységét, ugyanis az első Nagy Imre kormány létrejötte után a két párhuzamosan működő minisztériumot összevonták, és 1953. július 4-étől már az egyesített Oktatásügyi Minisztérium kezdte meg működését. A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma A Felsőoktatási Minisztérium Kiskollégiumának tagjai: Andics Erzsébet 1953. február 17. - 1953. március 25. Csiki-Szász Dezsöné 1953. január 7. - 1953. március 25. 18 MÓL 276. f. 54. cs. 238. ő. e. Az április 16-ai meghívón még a Kiskollégium szó szerepel 19 MÓL XIX-I-ő-c-1953. április 15. Egy 1953. május 30-ai ellenőrzési feljegyzés szerint a Kollégium február 6-án kezdte meg rendes munkáját. (XIX—I—6—c-1953. június 3.) 20 MÓL XlX-l-2-m-458-1953., valamint: XIX-A-2-ee-IV-1953. A határidők betartását is szigorúan vették. 21 MOL XIX-1-6-C-1953. június 17. A következő Kollégium elé utalták az új munkaterv elkészítését. 22 MÓL XIX-I-6-a-06-1953„ ill. XIX-I-2-m-638-1953, valamint: MÓL 276. f. 54. cs. 238. ő. e. Saját maga, valamint Andics Erzsébet, Kónya Albert, Sulán Béla, Kovács Vilmos, Füszfás Jenő, Mód Aladár, ill. az MDP és a DISZ minisztériumi vezetőinek kinevezését ajánlotta. 80
