Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953

XIX-I-6-c

A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma

előterjesztés elkészítésének módját, a szakfőosztályok által a Személyzeti Osztály részére történő leadási határidőket, valamint összefoglalták a kiskollégium döntése utáni teendőket is.

A Kiskollégiumra szánt előterjesztések formáit nem szabályozták, azok nagyon gyakran gépelt jelentések és feljegyzések. Ráadásul az előterjesztések gyenge színvonala miatt viszonylag sokszor le kellett venni őket a napirendről. A Vezető Kollégium megalakulásától várták e hibák megszűnését, és a színvonal emelése érdekében több döntés született. Ezek szerint a különböző kérdések alapelveit az illetékes miniszterhelyettessel előzetesen meg kell beszélni, és az előterjesztés munkálatainak elkészítésébe be kell vonni a Minisztertanács Hivatalának, valamint az MDP KV illetékes osztályának munkatársait, és emellett egyeztetést írtak elő az érintett társminisztériummal. Ezek felvetéseit, megjegyzéseit az anyagon fel kellett tüntetni. Az előterjesztésben történt változás esetén a szervezeti egységeknek újra be kellett mutatni az anyagot. Megállapították, hogy az előterjesztések csak elvi jelentőségű kérdésekkel foglalkozhatnak, és csak ilyen természetű határozati javaslatokat tartalmazzanak.7 8

Arra is többször fel kellett hívni az érdekelt szervezeti egységek és személyek figyelmét, hogy a testület elé „nívós, jól és helyesen kitárgyalt anyagok készüljenek”. Az előkészületekbe a párt Agitációs és Propaganda Osztályát is bevonták. A sokszorosítás előtt minden esetben be kellett mutatni az anyagot az illetékes engedélyezőnek.9 Az üléseken hozott határozatok kötelezően végrehajtandók voltak. Ezekre vonatkozóan a Kiskollégium első időszakából nem került elő jegyzőkönyv, de februártól elkészítették a hozott határozatok jegyzékét, majd márciusban jegyzőkönyv is készült. Valószínű azonban, hogy valamilyen formában az ülés vitáit szószerinti formában, gyorsírással rögzítették, ugyanis erre utal a február 26-ai Kiskollégium, valamint a június 24-ei Kollégium anyagában található szóbeli jegyzőkönyv, ill. jegyzőkönyvi kivonat.10 11 12

Az előterjesztések többségét, valamint az ügyekben végzett levelezést, a kollégiumi tárgyalást és határozatokat elvileg titkosnak nyilvánították, azonban ezeket az iratokon nem minden esetben jelezték. A végrehajtás, valamint az MDP infonnálása is gyakran a TŰK irodán keresztül történt. 11

Március 13-án - már a „valódi” Kollégium működésére készülve - utasították a szervezeti egységeket, hogy a testület elé vinni kívánt terveket készítsék elő. Március végén körrendeletben szabályozták az előteijesztések formai követelményeit. Ennek indoklása szerint az „eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a Kollégium elé terjesztett anyagokat a főosztályok (osztályok, csoportok) különböző fonnában terjesztik elő”. Ennek megszüntetésére kidolgozták, hogy a meghatározott napon tartott ülésekre az előterjesztéseket négy munkanappal korábban le kellett adni a minisztériumi titkárságon. Ezzel egyetemben közölni kellett a témában meghívandók névsorát. A pénzügyi kihatású javaslatokat előzetesen mindig jóvá kellett hagyatni a Pénz7 MÓL XIX-I-2-m-957—1953.

8 MÓL XIX-I-2-m-860-1953. A Minisztertanács Hivatala véleménye szerint is kapkodóak és „kidolgozatlanok” voltak az előterjesztések, főleg az „állandó zaklatottság” és az „elvi kérdések tisztázatlansága” miatt. (XIX-A—2—ee-IV-1953.)

9 MÓL XIX-I-2-j-339-1953. A pártközpont részéről Kónya Albertet bízták meg az anyagok előzetes áttekintésével.. A tervezeteket megküldték a számára, és ő láttamozta azokat (uo. -430-1953).

10 MOL XIX-l-ó-c-1953. február 26., és június 24.

11 MÓL XIX-I-2~m-965—1953, ill. 1229-1953., valamint: XIX-I-6-a-0136-1953. A miniszter fegyelmit helyezett kilátásba az indiszkréciót elkövetőnek.

12 MÓL XIX-I-5-a-13-16—1953.

78