Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953
A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma XIX-I-6-c A Felsőoktatási Minisztérium Kollégiuma 1953 XIX-I-6-c 1952 novemberében - szovjet mintára - kettéválasztották az oktatásügyi feladatokat, és a felsőoktatás irányítására megkezdték a Felsőoktatási Minisztérium szervezését. Miniszterré Erdey-Grúz Tibort nevezték ki. A létrehozást kimondó párthatározat leszögezte, hogy a Minisztériumban a legfelső vezetést a miniszter és a három miniszterhelyettes mellett a Kollégium látja el.1 A Minisztérium decemberben alakult meg, de érdemi munkát csak 1953 januárjától látott el. A szervezés, valamint a munka megindulásának kezdeti nehézségei a vezetőtestületi tevékenységre is hatottak, melyet eleinte a rendszertelenség jellemzett. A kinevezett új vezetők még határozatlanok voltak, és a korabeli jellemzés szerint ráadásul „módszerbeli hiányosságok” is akadályozták az irányító munkát.1 2 3 Lényeges eltérés lett, hogy az elnyúló szervezés miatt a hivatalos Kollégium egy ideig még nem alakult meg, helyette az első időszakban csak a Kiskollégiumnak nevezett testület tartotta üléseit, amely vélhetően egyúttal a Vezető Kollégiumot is helyettesítette.2 Kiskollégium: A Kiskollégium hasonló ügyeket tárgyalt, mint amelyek a „fő” Kollégium kötelességei lettek volna. Tagsága természetesen magába foglalta a legbefolyásosabb minisztériumi vezetőket, melyet rajtuk kívül a fontosabb tisztviselők, főosztályvezetők alkották. Egyéb tárcák és kormányhivatalok is képviseltették magukat (akár állandó jellegű meghívottként) valamely rájuk vonatkozó oktatásügyi kérdés kapcsán. Részt vett az üléseken a minisztériumi párttitkár, valamint az egyéb helyekről (Minisztertanács stb.) állandó meghívottak.4 A meghívókat a kiskollégiumi ülésekre Erdey-Grúz Tibor írta alá, ám januárban ezeken még nem szerepeltek nevek, csupán az ügyet előadó személye. Gyakran a miniszter megbízottja kézbesitette ki, főleg a külső meghívottaknak.5 A napirendi pontok között a felsőoktatás irányításának feladatai mellett a Minisztérium szervezési kérdései, ill. külföldi kiküldetések kaptak helyet. A tárca munkájában kiemelten fontos feladatot jelentettek az egyetemi tanárok, docensek kinevezési ügyei. Az új kinevezendők személyére részletes életrajz készült (ezeket tekintették előterjesztéseknek), amelyek alapján hozott döntést a testület. Ezeket először februárban, majd később újra szabályozták, és a hozott döntéseket utasításokban és feljegyzésekben hozták az illetékes szervezeti egység tudomására.6 Meghatározták az 1 MOL M-KS 276. f. 54. cs. 220. ő. e. 3 MOL XIX-I-6-C-1953. január 7., 19., 23., valamint: XIX-A-2-ee-lV-1953. A Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma által a felsőoktatásra vonatkozó döntéseket már az új minisztérium hajtotta végre, és ehhez kapcsolódóan újakat is alkotott. (XIX-I-2-j-sz. n.-1953. (5. d.).) 3 MÓL XIX-I-6-c, 1953. január-márciusi ülések. 4 MOL X1X-I-6-C-1953. február 26. A hivatalosan kinevezett kollégiumi tagokon kívül a Kiskollé- giumon szereplők eleinte még részt vettek a megalakult Kollégium munkájában. 5 MÓL XIX-I-2-m-755-1953. Mód Aladár (MDP) egy ízben panaszolta, hogy a meghívót későn kapta meg. Az előterjesztéseket egy idő után két példányban küldték. 6 MÓL XIX-I-2-m-1424-1953. 77
