Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1949–1951

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma

XIX-I-l-r

adott témára és ügyre vonatkozó határozatokat a Minisztérium szervezeti egységeinek, valamint az alája tartozó intézményeknek végre kellett hajtaniuk. A határozatok alapján rendelkezések, utasítások és új jogszabályok születtek, és az oktatásügy legfelső irányításában játszottak szerepet. A testület igyekezett egyértelmű, határozott és végleges döntéseket hozni.13 14

Az üléseken elhangzottakat úgynevezett határozati jegyzőkönyvekben rögzítették. A jegyzőkönyvek eleinte rövidek, aláírás nélküliek, tömörek és gépeltek voltak, és szinte csak a meghozott határozatokat tartalmazzák. Gyakori lett a napirend előtti, valamint az utáni napirendi pontok beiktatása, ahol aktuális politikai döntéseket is hoztak, ill. utalásokat tettek rájuk. A jegyzőkönyvben jelezték, ha az ülés elején a napirendi pontokat felcserélték, és 1950-1951-ben utolsó napirendi pontként gyakran szerepelt a tárgyalási ütemterv, és a következő ülés napirendje. Jegyzőkönyvi kivonat is készült, többnyire csak egy adott napirendi tárgyra vonatkozóan, az illetékes személy vagy szerv' számára.M

Az év folyamán szinte minden héten tartottak ülést, és egyre jelentősebb, nagyobb volumenű ügyek kerültek a testület elé. Növekedett az elvi jelentőségű, az oktatás általános helyzetével foglalkozó előterjesztések és egyben határozatok száma. A tárgyalt témák színvonala emelkedett, az anyagok terjedelmesebbek, de egyben általánosabbak is lettek. A végrehajtás gyorsasága is fokozatosan javult, a tárca szervezeti egységei egyre rutinosabban végezték munkájukat. Az ülésezés rendje mind kialakultabb lett, a tagok és a meghívottak felkészültsége emelkedett.15

1949. augusztus 2-ától a testület neve Közoktatási-, illetőleg Közoktatásügyi Kollégiummá változott. E hónap végén kinyilvánították, hogy a „nagy elvi” kérdések mellett „rövidebb lélegzetű problémákat” is tárgyaljanak. A titkár feladatköre lett az ilyen kérések véleményezése és szűrése.16

1950 elején újra beütemezték a Kollégium hat hónapos ütemtervét. Ennek előterjesztése tartalmazta a testület feladatainak körét, és amely egyértelműen kinyilvánította, hogy a testület „a Párt határozatainak és a kormány rendeletéinek alapján köznevelésünk elvi kérdéseit tisztázza, szervezeti feladatait egybefogja és a feladatok végrehajtását ellenőrizze”. Célkitűzésekként a következőket fogalmazták meg: „1.) Fel kell számolni a vagyonos osztály művelődési monopóliumát. A marxizmus-leninizmus alapján nyugvó általános műveltséget és szakismereteket kell adni a dolgozók gyermekeinek. Közép- és felsőoktatásunknak, valamint felnőttoktatásunknak határozott léptekkel kell továbbvinni az új, szocialista értelmiség kialakításának nagy ügyét. 2.) Iskoláinak és intézményeinket a szocializmus építésének műhelyeivé kell fejleszteni, küzdeni ideológiai tisztaságáért, harcolni az ellenséges (klerikális, nacionalista, kozmopolita) ideológiák ellen. 3.) A Szovjetunió élenjáró pedagógiájának iránymutatásával és a magyar pedagógia haladó hagyományainak felhasználásával meg kell kezdeni a munkát a szocializmust építő iskola módszertanának kialakítására.” Ezek alapján meghatározták a kollégiumi munka súlypontjait is (az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelem, az iskolák szociális összetételének javítása, oktató és nevelő munka

13 MÓL XIX-I-l-r-1949. szeptember 13. Gyakori formulákként alkalmazták „A Kollégium kimondja...”, „A Kollégium úgy dönt..„A Kollégium utasítja...” kifejezéseket.

14 MÓL X1X-1-19-c-1. tétel-11-1951.

l5MOL XlX-I-l-r-1949. szeptember 8. Egy 1949. október 14-ei feljegyzés szerint „a Miniszter Úr folyó hó 11-én a vezető kollégium és a meghívott egyetemi tanárok részére tormás virslit és sört adott. A fent jelzett élelmiszereket az üzemi konyha szerezte be és előlegezte” (MÓL XIX-1-1 -s-1000-F-1-1949.).

16 MÓL XIX-I-l-r-1949. augusztus 2., ill. augusztus 23. Az ülésről készült jegyzőkönyvet két napon belül a titkár láttamozta, az utána következő napon stencilezett formában sokszorosították.

17