Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1949–1951
XIX-I-l-r A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma fejlesztése stb.). Az eddigi tevékenységet hiányosnak, rendszertelennek és „sokszor formális jellegűnek’' minősítették. A továbbiakra nézve kiemelték az átpolitizáltság fokozását, a kritika és önkritika „fegyverének” felhasználását, az ellenőrzés fejlesztését, a káderek képzését. Igényként fogalmazták meg a testület elé kerülő anyagok jobb és konkrétabb előkészítését, előzetes elbírálását, és ennek elérése érdekében az anyagok két példányban a Titkárnak történő átadását, és a határidők pontos betartását.17 Hamarosan azonban jelentős változások következtek be a Minisztérium vezetésében. 1950. február 25-én Darvas József váltotta fel Ortutay Gyulát a miniszteri székben. Közvetlenül ebben az időben az MDP átfogó jellegű vizsgálatot végzett a VKM működésében, és élesen megbírálta az addig kifejtett tevékenységét, benne Ortutay működését, ill. a Kollégium munkáját is. A kritika szerint a vezetőtestület feladata az lett volna, hogy „érvényt szerezzen a Párt határozatainak, összefogja és irányítsa a minisztérium munkáját, megvitassa köznevelésünk főbb elvi kérdéseit és konkretizálja az egyes osztályok feladatait. Ezt a munkát sem a kollégium, sem a miniszter, sem az államtitkárok nem végezték el”. A testület munkatervét tervszerűtlennek minősítették, főleg arra alapozva, hogy az előzetesen napirendre vett 35 kérdésből csak 13- at tárgyaltak meg, és 16 olyat is megbeszéltek, amelyet korábban nem terveztek, ráadásul a legfontosabb kérdések kimaradtak. A későn elkészített új munkatervben túl sok volt az általánosság. A határozatok végrehajtását sem ellenőrizték, az egyes főosztályok munkáját nem „kritizálták meg” és „nem nyújtanak segítséget a hibák megjavítására”. „Sem a kollégiumi üléseken, sem a főosztályvezetőkkel folytatott személyes érintkezés során a minisztérium vezetői, Ortutay és Szávai nem informálták munkatársaikat a Köznevelési Bizottság határozatairól, s általában a Párt intencióiról.” „A minisztérium vezetését a látszólagos passzivitás és a felelősség alól való kibújás törekvése mellett a munkát rendkívül módon akadályozó bürokratikus módszerek kifejlesztése jellemzi.”18 A következő, március 23-ai PB ülés véleménye szerint „az ellenség a legnagyobb mértékben kihasználta saját céljaira a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésének anarchikus és bürokratikus módszereit. A minisztériumi kollégium munkaterve és munkája névleges volt.” Kimondták, hogy meg kell javítani a munkát az által, hogy a megbízható munkáskádereket és a „demokratikus pedagógusokat” fokozottabban bevonják az irányításba. Fel kell számolni az aktagyártást, és össze kell kötni a minisztériumot a „köznevelés minden területével”, hogy az „valóságos irányító szerv” lehessen.19 Darvas, valamint a többi vezető már márciusban hozzákezdett a minisztérium átalakításához, és ezen belül a kollégiumi testületet is megreformálták. Véleményük szerint sem voltak korábban meghatározva azok az elvek, amelyek alapján a VKM-nek működnie kellett volna. A további munkára vonatkozóan a Kollégium funkcióját, és munkamódszerét is kialakították: „A felelős miniszter irányításával a minisztérium legfelsőbb irányító szerve a Közoktatási Kollégium, mely hetenként tartja üléseit.” Feladata elkészíteni a tárca munkatervét, megszabni a legfőbb irányelveket, irányítani és ellenőrizni a munkát, valamint döntéseket hozni a tárcát érintő kérdésekben. A Kollégium napirendjét saját maga szabja meg, melyet a „megadott szempontok alapMOL XIX-J-l-r-1950. január 8-10., valamint uo-1950. február 16. 18 MOL K-KS 276. f. 65. cs. 342. ö. e. Kijelentették azt is, hogy „Szávai az iskolai főosztályok vezetőiből külön kollégiumot csinált magának a minisztériumban." 19 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 48. ő. e. A március 29-ei KV ülés a fentiek szellemében adta ki határozatát (M-KS 276. f. 54. cs. 92. ő. e.). 18
