Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma 1949–1951

XIX-I-l-r

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Kollégiuma

döntést hoztak a pártszervezet minisztériumbeli párttitkárának az ülésekre való meghívására/1 A PB március 3-ai ülésén tárgyalta a minisztériumi kollégiumok személyi kérdéseit, és határozatban mondták ki, hogy a párt apparátusában dolgozó személyek azokban ne vegyenek részt. A VKM esetében a testület névlistájáról, túlméretezettnek tekintve azt, több nevet már az ülés előtt töröltek, amit a PB elfogadott.6 7 A továbbiakban minisztériumi rendeletek és kollégiumi határozatok intézkedtek, a párt elvárásainak megfelelően, a testület munkájának kialakításáról, valamint a tagok személyéről. így március 26-án ismét rendeletben módosították a korábbi intézkedést, mivel e rendelet szavai szerint a Kollégium munkájának menetét gyorsítani, racionalizálni kell, hogy ez által eredményesebb legyen.8

A májusban kialakított kollégiumi munkaterv új szempontokkal bővítette ki a testület tevékenységének körét. Fő célként mondták ki a „volt uralkodó osztályok” művelődési monopóliumának megszüntetését, és ezzel egyetemben a „dolgozó rétegek művelődési feltételeinek hathatós biztosításá”-t. Ezen kívül fel kívánták számolni az analfabétizmust, fejleszteni az általános iskolákat, a beiskolázást, a pedagógusok továbbképzését, a tankönyvek kiadását. Elérendő célként szerepelt a „közép-, főiskoláink és egyetemeink tanulói, ill. hallgatói összetételének gyökeres megváltoztatása, a munkás- és dolgozó parasztifjúság közép- és főiskolai tanulmányainak hathatós elősegítése, [...] a marxizmus-leninizmus érvényesítése oktató munkánkban, [...] harc a burzsoá művészetszemlélet ellen, a realista művészet kifejlődésének elősegítése”.9

Közben folyamatosan alakult a testület tevékenységi tonnája. Előre, általában két- három hónapra kialakított munkaterveket, tematikákat kezdtek készíteni a megtárgyalni szándékozott ügyek felsorolásával. Kialakult az a rendszer, hogy az ülésen megállapodtak a következő Kollégium napirendjében. Ezen kívül pedig a szervezeti egységek, gyakran felszólítás után, „összeírták” azokat a kérdéseket, amelyeket az ülések napirendjére fel kívántak venni, leginkább a negyedéves munkatervek kidolgozás során.10 11 12 Ezt nem mindig tartották be, és már a kezdeti időszakban írásban kellett elmarasztalni a mulasztókat („a Kollégium rosszallását fejezi ki a munkatervet még be nem adó tagjaival szemben”). Felhívták a figyelmet, hogy a kiszállások sem mentségek az ülésről való távolmaradásra.11

Az ülésekre meghívók készültek, amelyek az előzetes napirendet tartalmazták, valamint a résztvevők neveit, főleg a témában szakértőnek tartott meghívottakét. A meghívottaknak egyébként nem minden esetben tüntették fel a többi, számukra érdektelen napirendi tárgyat. Az aktuálisan tárgyalt ügyeket írásos előterjesztések formájában terjesztették a Kollégium elé. Ezek az előterjesztések eleinte géppel írt feljegyzések, javaslatok, majd kialakult egy sokszorosított formában kiadott típus,

r r I ' r r 12

amely már címében is a Kollégium számára készült.

Ezekben az előterjesztésekben mindig benne volt a további feladatok meghatározása, és olyan javaslat, amely alapján az ülésen meghozták a szükséges határozatokat. Az

6 MÓL XIX-I-l-r-1949. február 23.

7 MOL M-KS 276. f. 53. cs. 22. ő. e.

8 MÓL XIX-I-I-s-1-2. tétel-3119-1949.

9 MÓL X1X-I-l-r-1949. május 3.

10 MÓL XIX-I-l-r-1949., valamint: XIX-I-2-n-M-117-1950.

11 MÓL XIX-I-l-r-1949. július 16. A három hónapos munkatervek terjedtek el. Az ülések időpontjait gyakran változtatták, és rendkívüli ülések is előfordultak.

12 MÓL XIX-I-l-r-1949-május 3. Az MDP fennmaradt anyagában is gyakori az előteijesztés, valamint a jegyzőkönyv (M-KS 276. f. 90. ill. 91. cs.).

16