Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956
XIX-I-3-n A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1953. július 4-én, az akkoriban zajló politikai változásokhoz igazodva, Révait Darvas József korábbi közoktatásügyi miniszter váltotta a tárca élén. Ettől kezdve az ülések pontosabbak és rendszeresebbek lettek, az előzetes napirendek ritkábban módosultak. Darvas új minisztériumába is magával hozta a fegyelmezettebb adminisztrációt.37 38 Hamarosan, július 23-án átszervezték a minisztérium vezetését, és átalakították a Kollégium működését is.39 A Kollégium fogalma és feladatainak meghatározása a minisztérium újonnan kialakított Szervezeti és Működési Szabályzatába (SZMSZ) is bekerült. E tanácsadó szerv a „miniszter által meghatározott körben megvitatja a minisztérium munkaterületén felmerülő elvi és nagyobb jelentőségű gyakorlati kérdéseket. A kollégium javaslatának meghallgatása után a kérdéses ügyben a miniszter maga dönt; a kollégium állásfoglalása a minisztert nem köti.” Tagjait a miniszter nevezi, és a jegyzőkönyv elkészítéséről is a miniszter vagy helyettese gondoskodik, hagyja azt jóvá, ill. juttatja el nyolc napon belül az érdekeltekhez. A főosztályvezetők a felelősek a megfelelő előterjesztések elkészítéséért, az érdekeltekkel történő egyeztetéséért, ill. a hozott határozatok végrehajtatásáért.40 Az új szabályozás alapján szövegezték meg a Kollégium fogalmát és feladatait a következő években kiadott SZMSZ-ekben is.41 A számos reformkezdeményezés végeredményeképpen már májusban a Minisztertanács új határozatot hozott a kollégiumok működése szabályozására.42 E határozat nyomán a Népművelési Minisztériumban is, némi csúszással, kialakították a Kollégium ügyrendjét. A szeptember 4-én életbe léptetett szabályzat első része szó szerint tartalmazta a minisztertanácsi határozatok szövegét. Ezen kívül azonban szabályozták az ellenőrzés rendszerét. A határozatokat a kollégium titkára tartotta nyilván, és az illetékes kollégiumi tag ellenőrizte. A határidő lejártát követően vagy a miniszternek vagy a kollégiumnak számoltak be 43 A Darvas vezette kollégiumi értekezletek rendszere jól működött, és 1954 elején már dicsérő hangsúllyal értékelték az előterjesztések javuló színvonalát, és kijelentették, hogy azok a szakemberek és érdekeltek széles körű bevonásával készülnek, a „hivatalvezetés által előzetesen megadott szempontok alapján”. Az ülések száma csökkent, munkaidőben és a meghirdetett időben tartották. Egy fő kifogás még mindig megjelent: a késéseket kárhoztatták erősen, ugyanis az előírt hat nap helyett csak egymásfél nappal korábban érkeznek meg „átnézésre” az anyagok, és emiatt érdemi hozzászólásokat sem lehetett tenni. Ettől függetlenül az elvi kérdések tisztázása is előtérbe került, és a testület „egyre inkább” kezdte betölteni „tanácsadói szerepét”.44 37 MOL XIX-I-3-1-054-1953. Ritka volt a hivatalos ügymenettől való eltérés, így megjegyzendő, hogy 1953 márciusában, közvetlenül Sztálin halálát követően az egyik ülés után a tagoknak és a meghívottaknak filmeket vetítettek le, így pl. a „Sztálin örökké él” című opuszt. (XIX-I-3-n-1953. március 24.). 38 MOL X1X-I-3-U-2287-1953. 39 MÓL XIX-I-3-n-1953. július 23. A zömmel operatív kérdéseket tárgyaló miniszterhelyettesi értekezlet intézményét is ekkor vezették be. 40 MÓL XIX-I-3-c-sz. n.-1953. (1. d.). 41 MÓL XIX-I-3-c-sz. n.-1955. (1. d.). A meghívandók névsorát is a főosztályvezetőknek kellett meghatározni. 42 A minisztertanácsi határozat(ok) részletes ismertetését lásd a Bevezetőben. 43 MOL XIX—1—3—1—054/1—1953. Tervezete: XIX-I-3-c-sz. n.-1953. (1. d.). Azt az elterjedt gyakorlatot, amely szerint valamely tag helyett hivatali helyettese vesz részt az ülésen, hamar felszámolták (XIX-I-3-U-2571-1954.). 44 MÓL XIX-I-3-h-sz. n.-1954., valamint: uo. 2407-1954., ill.: XlX-I-3-u-1312-1954. 122
