Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma XIX-l-3-n A végrehajtásban érdekeltek, a számukra nem tetsző döntések orvoslásáért jobbára a miniszterhez fordultak. A főosztályvezetők kéréseit Darvas gyakran akceptálta, és egyes határozatok megváltoztatását, átalakítását valóban jóváhagyta.'*5 Egy pártnak készült jelentés szerint „Darvas elvtárs elvi irányítást ad a minisztériumnak, intézkedéseit azonban nem egyezteti miniszterhelyetteseivel.” Erre vonatkozóan „a kollégiumi üléseken állásfoglalásai általában határozottak, végrehajtásuk ellenőrzésére azonban erejéből nem futja”.45 46 A nagyobb területet, több intézményt érintő előterjesztések esetén bekérték az adott intézmények vezetőitől az előzetes véleményeiket, a problémák és a kívánságok jegyzékét. Az intézményekben gyakran értekezleteken beszélték meg a tárgyat. Az előzetes tárgyalások után, ill. alapján készült el a kollégiumi anyag. Megtörtént azonban olyan is, hogy a szintén érdekelt szervezeti egység csak egy nappal az ülés előtt kapta meg az előterjesztést, és így alig volt ideje áttanulmányozni azt.4 1954-től kezdődően az előterjesztésekhez a többi szervezeti egység feljegyzéseket vagy észrevételt mellékelt, amelyekben megjegyzéseket, főképpen bírálatokat intéztek a készítő főosztályhoz, ill. az illetékes miniszterhelyetteshez, vagy magához a miniszterhez. Az írásos feljegyzések készítése azért is terjedt el, mert kijelentéseik szerint az ülésen a rendelkezésre álló idő még a legfontosabb kérdések érintésére is alig elég.48 49 Kialakult a fontosabb ügyekben és kérdésekben tartott előzetes megbeszélések és értekezletek gyakorlata, amelyeket csak utána követett a kollégiumi ülés. Ha valamely előterjesztés vagy napirend vitássá vált, új megbeszélést hívtak össze.44 1955- től lett egyre gyakoribb a párt- és állami vezetőknél (Hegedűs András, Gerő Ernő) tartott általános jellegű megbeszélés, ahol a kultúrpolitika főbb irányait jelölték ki.50 Az Ellenőrzési Csoport 1954 végétől a határozatok végrehajtásáról írásos jelentéseket készített a miniszter számára. Ezekben osztályonkénti, valamint ülésenkénti bontásban mutatták ki, és összegezték az ülés napjával megadott határozatok végrehajtásának eredményét, annak megtörténtét, vagy az elmaradás okait.51 52 Emellett az Állami Ellenőrzési Központ is megkapta az ülések programját, ill. bizonyos előterjesztéseket, jelentéseket és határozatokat. A Minisztertanács kulturális ügyekkel foglalkozó titkársága folyamatosan figyelemmel kísérte a testület tevékenységét, és határozott hangú feljegyzéseket készített az ülésekről."2 Természetesen az MDF illetékes szervei is érdeklődtek mind az előterjesztések, mind pedig az üléseken történtek iránt. A minisztérium párttitkára többnyire részvételi joggal rendelkezett az ülésekre, de más vezető pártfunkcionáriusokat is gyakran meghívtak A résztvevők jelentésekben is beszámoltak a párt illetékes szervének va45 MOL XIX-I-3-U-399-1954., valamint: XIX-I-3-n-1954. november !8. 46 MOL M-KS 276. f. 66. cs. 79. ő. e. Non György miniszterhelyettest tartották erős kezűnek, és vezetési módszerét a leghatározottabbnak. 47 MOL XIX-I-3-U-2139-1954.. valamint MÓL M-KS 276. f. 91. cs. 194. ö. e. 48 MOL X1X-I-3-U-2048-1954., valamint uo. 2139-1954. 49 MOL XIX-I-3-U-2731-1953., ill.: uo. 825-1954. Az alsóbb intézmények is tartottak előzetes tanácskozást az anyagról. 50 MÓL M-KS 276. f. 91. cs. 158. ö. e., valamint: XIX-I-3-k-3. dosszié-1955. (1. d.) A megbeszélésekről a kollégiumi üléseken beszámoltak a tagoknak (XIX-l-3-n-1956. június 1.) Gerő Ernő egyébként figyelemmel kísérte a kollégiumok munkáját, így pl. 1952 legelején ő tett javaslatot a személyi kérdések tisztázására (MÓL M-KS 276. f. 54. cs. 177. ő. e.). 51 MOL XIX-I-3-U-909-1954., ill. uo. 3580 és 3630-1954., valamint: uo. -330, -383, -398, -399-1955., és-1396-1956. 52 MOL XIX-A • 30-h - VII/700-1952., ill. ui. -1954. Valamint: XlX-A-2-ee-66/a-c-1955. 123
