Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956
XIX-I-3-n A Népművelési Minisztérium Kollégiuma sóbb intézmények számára is kötelezően végrehajtandók voltak. Gyakran hivatalos, számmal ellátott utasításban, körrendeletben adták ki a rendelkezéseket, egyértelműen utalva bennük a kollégiumi döntésre.20 Révai befolyását, hatalmát mutatja, hogy a kollégiumi ülésen az előterjesztésben javasoltakkal szemben akár ellentétes döntést is hozhatott. így például megtörtént, hogy 1950-ben, egy, a Filmfőosztály vezetője által is jóváhagyott következő évi filmgyári tematikát „Révai József elvtárs a kollégium ülésén elvetett. Ebből súlyos erkölcsi és anyagi kár származott, mert az írók hónapok óta dolgoztak azokon a munkákon, melyeket a kollégium nem fogadott el”.21 A különböző döntések végrehajtása során is gyakran hivatkoztak Révai kollégiumi szavaira, felszólalásaira, valamint ezen kívül az egyéb kijelentésekre, amelyeket szintén végrehajtandónak ítéltek meg.22 Az értekezleten ellentétek és feszültség is keletkezett a jelenlévők között, amelyek azonban nem kerültek be a határozati jegyzőkönyvbe. így pl. „Az Ember tragédiája” című dráma színházi újra bemutatása miatt 1953-ban kirobbant heves vitáról csak egy résztvevő későbbi visszaemlékezéséből értesülhetünk.23 Számos külső meghívott képviseltette magát az üléseken, akiket szaktudásuk miatt a tárca vezetői választottak ki, ill. a Kollégiumon is döntöttek a meghívottak személyéről (pl. MÜDOSZ, Fővárosi Tanács, Kiadói Főigazgatóság, Kultúrkapcsolatok Intézete stb.), abból a szempontból, hogy „használják ki” tapasztalatukat, sőt úgymond a „mozgósítási lehetőségeket”. A megjelenésben akadályoztatott meghívott személy küldhetett helyettest is, ill. levélben is kifejthette véleményét az aktuális napirendi pontra vonatkozóan. 24 Az egymás mellett működő, „párhuzamos” minisztériumok kapcsolatára utal, hogy az oktatási tárca képviselője is gyakran részt vett az üléseken.25 A főosztályvezetők írásbeli megjegyzései által módosult is egy-egy határozati javaslat, ill. határozat és a hozott határozat ellen, ha azt végrehajthataíiannak tartották, tiltakozást, sőt panaszt nyújtottak be.26 A határozatok jelentős részét pedig, még végrehajtás előtt, a szervezeti egységek vezetői megváltoztatták. Ezt egyrészt „saját hatáskörben”, másrészt gyakran az államtitkár, Losonczy Géza egyetértésével tették/7 A szervezeti egységek a fontosabbnak tekintett határozatok konkrét végrehajtásáról, annak módjáról és folyamatáról feljegyzésekben számoltak be a vezetőségnek, valamint havi jelentéseikben is kitértek a Kollégium által előírt munkák intézésére, de néha kizárólag csak egy kollégiumi határozat végrehajtásáról készítettek jelentést.28 29 Már az 1950-es év elején utasítást adtak ki a főosztályvezetők részére a végre nem J OQ • / . hajtott kollégiumi utasítások összegyűjtésére. Az erről készített jelentes a mimsz20 MOL XIX-I-3-a-32-II-15— 1953., valamint: XIX-I-3-g-156-1953. 21 MOL M-KS 276. f. 90. cs. 328. ő. e. 22 MÓL XIX-I-3-Í-637-1952., valamint XIX-I-3-j-2282-1953. 23 Virágkor tövisekkel. Beszélgetések Gáspár Margittal. Színház, XXXII. évfolyam, 8. szám (1999. augusztus). 24MOL XIX-I-3-n-1950. január 24. és augusztus 4., ill.: uo. 1952. január 15., valamint: XIX-I-3-U-1217-1956. Itt található Veres Péter levele. 25 Pl. MOL XIX-I-3-J-358-1955. 26 MÓL XIX-I-3-Í-214-1951., valamint: XIX-I-3-h-991-1952., ill.: XIX-I-3-U-1451-1954. Azt is felpanaszolták, hogy nem minden esetben jutottak el hozzájuk a vonatkozó határozatok (MOL M— KS 276. f. 90. cs. 332. ő. e.). 27 MÓL XIX-I-3-n-1949. december 7., valamint: XIX-I-3-g-73-1953. 28 MÓL XIX-I-3-sz. n.-1950„ valamint: XIX-I-3-i-l 149-1951. 29 XIX-I-3-n-1950. január 3. 120
