Az oktatást és művelődést irányító minisztériumok vezetőtestületeinek napirendi jegyzékei I. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 27. Budapest, 2009)
A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 1949–1956
kollégiumi határozatoknak az „egyes fiúosztályokra vonatkozó részét” az illetékes főosztály- és osztályvezető másolatban megkapta? A testület tevékenységét, a napirendjére kerülő ügyek rendszerét igen hamar előzetes tervek alapján, tematikák szerint alakították ki. A Minisztérium főosztályvezetői kapták feladatul, hogy minden olyan „tárgykört” gyűjtsenek össze, amelyet a Kollégiumon kívánnak megtárgyalni. A főosztályok munkaterveiben is hamar kialakult a rendje a Kollégium elé vinni kívánt témák felsorolásának.5 6 A szervezeti egységek osztályvezetői, ill. főosztályvezetői értekezleteken beszélték meg a kollégiumi munkatervet, valamint magukat az előterjesztéseket, leginkább a vezetők javaslatai alapján. Itt határozták meg, mely témák menjenek a kollégiumi, és melyek egyéb testület elé.7 A miniszterhelyettesek titkárságai is előzetes tématerveket állítottak össze. 1950 folyamán a rendszeresség és a fontosabb személyek (maga a miniszter) megjelenésének biztosítása miatt vezették be az előzetes, több hónapra szóló napirendi listát. Ekkor már két hónapja nem volt kollégium, ami nyilvánvalóan a betegeskedő Révai gyengélkedésével függött össze.8 A minisztériumi munkatervben is megjelent, hogy milyen témákat kívánnak a Kollégium napirendjére tűzni, és 1952 közepétől a jóváhagyott tervet csak az illetékes miniszterhelyettes egy hónappal korábbi, megindokolt kérésére módosíthatta a Kollégium elnöke. A testület a Minisztérium alá tartozó intézmények kollégiumainak tevékenységébe is beleszólt, ezen kívül működésének első időszakában külön bizottságokat is alakított meghatározott kérdések tárgyalására.9 10 * Az értekezletekre előzetes napirendi jegyzékek készültek. Eleinte akár hat-hét napirendi pont, vagyis téma is szerepelt egy ülésen, majd ezek számát fokozatosan csökkentették. 1950 végén már bírálták azt a rendszert, hogy a testület elé nem csak „elvi jelentőségű” ügyek kerülnek, és túl sok a főosztályvezető a tagságban. Terv készült, hogy őket csak az egyes napirendek tárgyalásához hívják meg.19 1954 közepén a napirendek kettőre csökkentéséről született döntés.11 A testület a Minisztérium illetékes szervezeti egységei által alkotott előterjesztéseket tárgyalta meg. Ezeknek eleinte nem volt kialakult fomiájuk, egyszerű gépelt feljegyzések és jelentések voltak, és a tagok tanulmányozás céljából előzetesen megkapták őket. A további munkához szükséges anyagokat 1951-től maguknál is tarthatták, de a Titkárságnak számon kellett ezeket tartania, és egy idő után vissza is kellett kérnie. A különböző terv- és pénzügyi kihatású előterjesztéseket alaposabban kellett dokumentálni, és a Minisztérium Pénzügyi Főosztályával is egyeztetni kellett. Az előterjesztések kinézete és felépítése folyamatosan egyre kimunkáltabb és egységesebb lett. 1952 őszétől terjedelmüket 4-6 „sűrűn gépelt” oldal között határozták meg, és formai követelményeket is állítottak. Hosszabb előterjesztés készítésére az illetékes miniszterhelyettes adhatott — kivételesen - engedélyt. Csak jóváhagyás, vagyis aláírás után XIX-I-3-n A Népművelési Minisztérium Kollégiuma 5 MÓL XIX-I-3-n-1950. november 25. A külső szakemberek meghívása általános maradt. 6 MÓL XIX-I-3-f-16-1949. Valamint: XIX-I-3-n-1949. október 24. MÓL XIX-I-3-i-sz. n.-1951 (2. d.), valamint: uo. 832-1951. Beszámolókat is tartottak, és előzetes feljegyzések is készültek (XIX—1-3h-66-1953.) 8 MÓL XIX-I-3-g-sz. n.-1952„ ill. XIX-I-3—f-798-1950. „Meg kellene vizsgálni azt a kérdést, hogy Révai elvtárs milyen módon tudna a legkevesebb fáradtsággal a kollégiumi üléseken részt venni.“ 9 MÓL XIX-I-3-n-1950. augusztus 3., uo. 1952. szeptember 22., valamint: XIX-I-3-Í-178-1950. 10 MÓL XIX-I-3-n-1950. november 25. Igyekeztek a Belügyminisztérium Kollégiuma működéséről információkat szerezni, és azt mintának tekinteni. " MÓL XIX-I-3-n-1954. július 9. 118
