Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)

Bevezető

elkészítésének módját. Emellett az OT feladatköre még a jelentősebb (200 ezer Ft feletti) üzemi beruházások, építkezések engedélyezésével bővült. A hároméves terv végrehajtását elősegítendő 1947. szeptember 5-én adták ki a tervmegbízottakról szóló 10.520/1947. ME sz. rendeletet. Eszerint (illetve a kapcsolódó jogszabályok alapján) minden minisztériumban, törvényhatóságon (1948-tól a megyei városokban és a mezőgazdaság állami szektorában is), illetve a részletterv kidolgozására kötelezett vállalatoknál tervmegbízottat kellett kijelölni, aki a terv végrehajtásáról, a „felmerülő akadályokról" jelentést tett az. OT-nak. A tervmegbízottat az illetékes hatóság delegálta, de az OT tehetett javaslatot a visszahívására. Az első vállalati részletterv-utasítások 1948. január 5-én jelentek meg. A Szabad Nép 1948. január 6-ai száma beszámolt arról, hogy száz textilipari tervmegbízott részére értekezletet szerveztek, melyen Bérei Andor, a Tervhivatal főtitkára bevezető előadást tartott a tervmegbízottak feladatairól. Az értekezlet a lap szerint bizonyította, hogy a textilipari tervmegbízottak „felelősséggel" ellenőrzik a terv végrehajtását. A Szabad Nép 1948. január 17-ei száma már arról tájékoztatott, hogy a Tervhivatal a „szaktanácsadás" mellett tanfolyamot is indított a tervmegbízottak számára. 1/2. A tervgazdaság totális kiépítése, az Országos Tervhivatal feladatkörének fokozatos bővítése A tervutasításos gazdasági rendszer egyik legfontosabb jellemzője a gazdasági szervezet végletesen centralizált felépítése volt: a fordulat évei alatt a központi tervezés jegyében a tervutasítások eszközével működtetett gazdasági intézményrendszert alakítottak ki. A hierarchia legmagasabb szintjén döntöttek az országos tervről, majd az ebben meghatározott tervszámokat a gazdaságirányítási rendszer szintjein lefelé haladva bontották le, és továbbították utasításként a (terv)számszerüsített feladatokat a termelőüzemek felé. Elsősorban az erőforrások koncentrációját szolgálta a gazdaságirányítás - szovjet mintára történő központosítása, mely a mindenkori gazdasági terv teljesítésének, illetve túlteljesítésének eszköze volt. Miután azonban a termelés nem a valós igények és gazdasági tények, hanem mindinkább a központi előirányzatok alapján szerveződött, a folyamatos áru-, nyersanyag- és munkaerőhiány a „szocialista" gazdaság működésének a természetes velejárójává vált. Az alábbiakban azt tekintem át, hogy az Országos Tervhivatal feladatkörét miként szabályozták a fordulat évével kezdődő időszakban, hogyan szilárdult meg és épült ki az állami tervgazdaság intézménye, ül. intézményrendszere Magyarországon. A 7000/1948. KSzM sz. rend. (MK 1948. III. 25. 70. sz.) a Tervhivatal feladatkörébe utalta, hogy ..bővítse" azoknak a kereskedőknek, kereskedelmi társaságoknak és szövetkezeteknek a körét, „akiket és amelyeket az egységes számlakeret bevezetésére lehet kötelezni", tehát feladatot kapott a gazdaság totális államosításának az előkészítésében. Az 1948. május 11-én kihirdetett 5400/1948. sz. kormányrendelet elrendelte az. Anyag- és Árhivata! megszüntetését, valamint az ipari anyaggazdálkodás és árszabályozás átszervezését. A Tervhivatal feladatkörébe utalta az ipari anyaggazdálkodást, tehát az ipari igazgatóságok nyersanyag-felhasználása feletti felügyeletet, az ipari árszabályozás viszont a Gazdasági Főtanács hatáskörébe került. Ennek az intézkedésnek a nyomán az Országos Tervhivatal apparátusába kerültek a megszűnt Anyag- és Arhivatal közgazdasági szakemberei. A 6350/1948. sz. kormányrendelet (MK 1948. VI. 9. 128. sz.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott 235.684/1948. XIV. b. PM sz. rendelet (MK 1948. VIII. 14. 181. sz.) a szervezetet felhatalmazta arra. hogy az egységes tervgazdálkodás érdekeinek megfelelően a Pénzügyminisztérium álláspontjának az ismeretében határozzon arról: mely állami szervnek, vállalatnak vagy természetes, illetve jogi személynek engedi át ellenszolgáltatás mellett a korábban ..zár alá vett", tehát államosított kincstári eredetű vagy a kincstár által beszerzett anyagokat, felszereléseket, kész- és félgyártmányokat. A 7700/1948. sz. kormányrendelet (MK 1948. VII. 18. 161. sz.) ugyancsak a Tervhivatal leiadatkörébe utalta az Ipari Minisztérium Gazdasági Igazgatósága (IGI) felügyelete alatt álló ..letartóztató intézetekben", valamint bírósági fogházakban létesített ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok gazdasági részletterveire vonatkozó irányelvek megállapítását, majd a kidolgozott terv jóváhagyását. A 9460/1948. sz. kormányrendelet (MK 1948. IX. 15. 207. sz.) értelmében a Tervhivatal feladatköre a vállalati számvitellel bővült. A 100.011/1948. OT-AG sz. rendelet (MK 1948. X. 24. 239. sz.) ugyancsak az Országos Tervhivatal kezébe adta a döntést a szén, brikett és kokszfájták forgalmazásáról és felhasználásáról. A 11.950/1948. sz. kormányrendelet (MK 1948. XI. 30. 264. sz.) értelmében felállított Országos Találmányi Hivatal (OTH) to felügyeletét a Minisztertanács elnöke a Tervhivatal elnöke útján látta el. A 63.300/1948. EKM sz. rendelet (MK 1948. XII. 5. 268. sz.) alapján a Tervhivatal hozzájárulása szükségeltetett a ..800 beépített légköbmétert meghaladó helyreállításhoz és új építkezéshez". A 220/1949. sz. kormányrendelet (MK 1949. I. 8. 6. sz.) az Országos Tervhivatal mellett életre hívta a Találmányok Értékesítését Engedélyező Bizottságot, mely szerv feladata volt, hogy a találmányok külföldön történő szabadalmaztatását, értékesítését, illetve belföldön való nyilvánosságra hozatalát engedélyezze. Az 1949. évi III. tc. kimondta, hogy a Szabadalmi Bíróság feletti felügyeletet, továbbá a Szabadalmi Bíróság ítélőbírói hatáskörében a korában az iparügyi minisztert megillető jogköri a tc. életbeléptetésétől kezdődően a Tervhivatal elnöke útján a miniszterelnök gyakorolja. Az 1500/1949. ME sz. rend. (MK 1949. II. 18. 37. sz.) az 1949. évi III. tc. végrehajtása kapcsán megismételte a fent ismertetett törvénycikkben foglaltakat, kiegészítve azzal, hogy a miniszterelnök képviseletében az OT elnöke jár el a szabadalmi jogvédelem, a védjegy- és a mintaoltalom ügyében, ami korábban ugyancsak az iparügyi miniszter feladata volt. A 100.004/1949. OTAG. sz. rendelettel (MK 1949. III. 3. 48. sz.) felállított Szénkészlet-gazdálkodást Irányító