Csízi István: Az országos tervhivatal repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 25. Budapest, 2007)
Bevezető
BEVEZETŐ 7 l. A TERVHIVATAL TÖRTÉNETE, FELADATKÖRÉNEK VÁLTOZÁSAI ///. Az első lépés, az Országos Tervhivatal alapítása A szocialistának mondott államrend egyik lényeges eleme volt a gazdasági rendszer átalakítása központilag irányított szovjet mintájú tervgazdasággá. Ennek a folyamatnak alapvető fontosságú lépését jelentette a hároméves gazdasági tervről kiadott 1947. évi XVII. törvény. A tervgazdaság kiépítésének motorja, a legfőbb gazdasági koordináló szerv ekkor a Gazdasági Főtanács volt. A hároméves terv első változatát az MKP Politikai Bizottsága 1946. október 2-ai határozata alapján a tervgazdálkodás rendszerének bevezetésére létrehozott pártszerv, a Gazdasági Bizottság irányításával néhány fős munkacsoportok dolgozták ki, a Gazdasági Főtanács Titkársága szakembereinek a bevonásával. Az így kidolgozott hároméves tervjavaslata került előbb az MKP Politikai Bizottsága (PB), majd Központi Vezetősége (KV) elé, s a KV által elfogadott tervezetet ismertették az ún. pártközi egyeztetésen a koalíciós partnerekkel. A hároméves gazdasági tervről szóló törvény rendelkezett a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal (OT) felállításáról, mely szervek feladata a népgazdasági terv „kidolgozása és végrehajtása" volt. A Tervhivatal feladatkörének és szervezetének szabályozását a törvény a minisztérium (azaz a kormány) hatáskörébe utalta. Mindössze azt a kikötést fogalmazta meg ezzel kapcsolatban, hogy a Tervhivatal köteles a hároméves népgazdasági tervet a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül közreadni, továbbá, hogy az egyes szervek, szervezetek, vállalatok feladatait a terv követelményeinek figyelembe vételével (elsősorban az Összberuházások és a termelési előirányzatok tekintetében) a minisztérium határozatai alapján kötelezően előírhatja. Ezen felül - jellemzően a korszakra - a Tervhivatalt a terv végrehajtását akadályozó bűncselekményekről értesíteni kellett. A törvény hatályba lépése után öt nappal, 1947. július 15-én kelt a Tervgazdasági Tanácsot és az Országos Tervhivatalt ténylegesen felállító 8530/1947. Korm. sz. rendelet. Ez a miniszterelnök felügyelete alá helyezte a Tervhivatalt. Feladatául a kormányhatározatok alapján a hároméves terv részletes kidolgozását, annak az érintett szervekkel való közlését, végrehajtásának ellenőrzését, illetve a terv sikeres végrehajtásához szükséges intézkedések előkészítését szabta. A Tervhivatal javaslatait a Tervgazdasági Tanács tárgyalta meg. A beruházási keretek megállapítása, a felhasználásukról történő döntéshozatal a Gazdasági Főtanács, az anyaggazdálkodás és az árszabályozás az Anyag- és Árhivatal hatáskörébe tartozott. Az állami vállalatok felügyeleti szervei elvileg az ágazati minisztériumok voltak, de már ekkor az Országos Tervhivatal hagyta jóvá a vállalati terveket és ellenőrizte azok végrehajtását. Összefoglalóan megállapítható, hogy ebben az időszakban a Tervhivatal feladata, hatásköre még elsősorban a tervelőirányzatok kidolgozására terjedt ki. A rendelet a Tervhivatal szervezetét is szabályozta: élén az elnök állt, aki a miniszterekkel és a különböző szakigazgatási szervek és vállalatok vezetőivel tartott munkakapcsolatot, és a nemzetközi szintéren is képviselte a hivatalt. Az elnököt egy alelnök helyettesítette, az ügyintézés felügyelete a főtitkár feladata volt. A tervhivatali vezetés közvetlenül nem szólhatott bele a terv végrehajtásába, csak a részletterveket és a javaslatokat továbbította (az ún. részletterv a népgazdasági tervnek az adott szervre lebontott „részlete" volt), azokat terjesztette fel a Tervgazdasági Tanácshoz, illetve a Gazdasági Főtanácshoz. A Tervhivatal felső vezetőinek kinevezése a Magyar Közlöny 1947. július 23-ai számában jelent meg. A pozíciók elosztása még a koalíciós viszonyokat tükrözte: elnök a szociáldemokrata Vajda Imre, alelnök a kisgazda Harmathy Lajos, főtitkár pedig az MKP jelöltje, Bérei Andor lett. 1947 júliusában 3-4 főnyi osztályokkal kezdte meg a munkáját az Országos Tervhivatal. Munkatársainak összlétszáma nem érte el a száz főt. Az 1947/48 költségvetési évre 120 főben állapította meg a Kormány a Tervhivatal dolgozóinak létszámát, 1948 márciusában 160 főre, majd 1948 júniusában 186 főre emelték a keretet. Az Országos Tervhivatal a Magyar Közlöny augusztus 1-jei számában tette közzé az ország hároméves népgazdasági tervét. A Tervhivatal a tervmegbízottak részére először 1947 év végén adott ki irányelveket. 1947ben a tervgazdaság kiépítésének újabb állomásaként a Tervhivatal feladatkörét két újabb rendelet szabályozta. A „három éves terv megvalósítását célzó egyes rendelkezések" címmel a 10.070/1947. Korm. sz. alatt kiadott rendelet minden gazdálkodó egységnek (vállalatnak) előírta, hogy működését a három éves terv alapján meghatározott részletterv keretében végezze. A részlettervet a vállalatvezetőnek kellett az OT-nak és az illetékes minisztériumnak benyújtania. A rendelet a Tervhivatal feladatkörébe utalta azt, hogy szabályozza a részlettervek A bevezető G. Vass István 1997-ben készített feljegyzésére, Szilágyi László A népgazdasági tervezés negyven éve című - az OT történetét feldolgozó - kéziratára, levéltári forrásokra és a vonatkozó jogszabályokra épül. A XIX-A-16-e, és XIX-A-16-x állagok bevezetője G. Vass István munkáján alapul.
