Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)
BEVEZETÉS
A közeljövő feladatát képezi ugyanazon fond párhuzamos őrzésének megszüntetése, és iratok ehhez szükséges átadása, így a Magyar Árucsere-forgalmi Intézet Rt., korábban Magyar Külkereskedelmi Intézet Rt. (BFL-XI. 1184, 1929-1931, 0,01 ifm és MOLZ773), valamint a Kül- és Belforgalmi Állatértékesítő Rt. (BFL-XI. 1182, 1946-1948, 0,04 ifm és MOL Z 1460) iratai még átadásra várnak. A fővárosi levéltár XI. és a XVII. fondfőcsoportjainak fondjai között is találunk ide tartozó vállalati anyagokat. Kereskedelmi vállalatokkal kapcsolatban jó eséllyel kereshetünk információkat az alapító bankok, hitelintézetek, pl. a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a Hazai Bank, a Magyar Általános Hitelbank, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, a Magyar-Olasz Bank, az Angol-Magyar Bank, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Rt., továbbá a Hangya Termelő-, Értékesítő- és Fogyasztási Szövetkezet, a Futura Magyar Szövetkezeti Központi Áruforgalmi Rt., az Első Magyar Részvény Serfőzde Rt., a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt. irataiban. A Magyar Általános Hitelbank Rt. iratanyagában az Industria Magyar Általános Ipari Rt. (1939-1948), a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. (1940-1941), a Magyar Árucsere-forgalmi Intézet Rt. (1937-1939, 1942, 1947), a Magyar Külforgalmi Rt. (1947-1948), a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Rt. (1932-1948) és a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. (é. n.) egyes forrásanyagai használhatók fel a kereskedelmi vállalatok történetének kutatásához. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iratanyagában kutatható vállalatok a következők: ÉGISZ Egyesített Gyógyfürdők, Ingatlan és Szálló Rt. (1936), Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. (1938, 1940-1948), Magyar Bel- és Külforgalmi Rt. (1941-1944), Magyar-Brazil Kereskedelmi Rt. (1940-1941, 1944-1945), Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. (1935-1938), Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt. (1897-1942, 19461948), Magyar-Etiópiái Kereskedelmi Kft. (1941), Magyar Exportkereskedelmi és Árubeszerző Rt. (1938, 1941-1944), Magyar Fa Rt. (1942), Magyar-Finn Kereskedelmi Rt. (1942).A bank Ipari Titkárságának 1936-1948 évkörű levelezési anyaga a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt., a Magyar Bel- és Külforgalmi Rt., a MagyarEgyiptomi Kereskedelmi Rt., a Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt., a Magyar-Etiópiái Kereskedelmi Kft. működésének történeti adatait őrzi. A Creditanstalt-Bankverein Magyarországi Fióktelepe könyvelési levelezésében a Magyar Árucsere-forgalmi Intézet Rt. (1943), és a Magyar Vasnagykereskedők Központi Irodáját létrehozó Magyar Vasnagykereskedők Egyesülése (1939) iratanyaga található meg. Az Angol-Magyar Bank Okmánytárában a Dunai Raktárházak Rt. (1923-1933), a Magyar Árucsere-forgalmi Intézet Rt. (1946), a Magyar Bel- és Külforgalmi Rt. (1939-1942), a Magyar-Egyiptomi Kereskedelmi Rt. (1933-1939), a Magyar-Etiópiái Kereskedelmi Kft. (1936-1938) és a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. (1927-1943) iratai találhatók meg. A Hangya Termelő-, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet intézményei és vállalatai Z 791 Igazgatósági Ügyek és Érdekeltségek Osztálya irataiban a Magyar Vadkiviteli Vállalat Rt. (1938) és a NOSTRA Általános Áruközraktárak és Kereskedelmi Rt. (1924-1948) iratai kutathatók. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Kereskedelmi Osztályának 1891-1948 évkörű iratai általánosan ajánlhatók a vizsgált korszak tanulmányozásához, hiszen a szakma érdekképviseletét ellátó testület az export-import tevékenység hatékony támogatásán túl az államközi megállapodásokban foglaltak megvalósítását is előmozdította, és külkereskedelmi levelezői hálózatán keresztül a világ számos országával tartott fenn kapcsolatot. Ugyanígy szóba jöhet a szakmai felügyeletet ellátó minisztériumok, országos főhatóságok iratainak vizsgálata is, hiszen a két világháború között valamennyi, export-importot bonyolító vállalat gyakorlatilag napi kapcsolatban állt a Külkereskedelmi Hivatallal.