Pusztainé Pásti Judit: Az államositás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 22. Budapest, 2006)

BEVEZETÉS

A honi kereskedelem szakhatósága 1935-től Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium néven, 1945 novemberétől Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium elnevezéssel működött. A főhatóságok 1945 utáni iratait a XIX. fondfőcsoportban helyezték el. XIX-G-1 fondtörzszám alatt a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium (1945), 4,73 ifm, a XLX-G-2 Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium (1945-1949, 1950), 40,98 ifm, a XIX-G-3 Külkereskedelmi Minisztérium (1945, 1949-1976) 161,44 ifm, a XLX-G-4 Belkereskedelmi Minisztérium (1946, 1949-1988), 505,71 ifm, valamint a XIX-G-6 Magyar Külkereskedelmi Igazgatóság (1945-1948, 1951), 3,72 ifm terjedelmű iratai állnak a témában kutatóink rendelkezésére. Az államosítás előtti országos jelentőségű gazdasági szervek, így többek között a kereskedelmi vállalatok iratait is a Magyar Országos Levéltárba beolvadt Központi Gazdasági Levéltár gyűjtötte össze. E vállalati levéltári iratok lezárt fondoknak tekinthetők, miután a már megszűnt, felszámolt vállalatok iratai nem gyarapodnak, újabb dokumentumok csak a Nemzetközi Gépkereskedelmi Rt. irataihoz kerültek 2002-ben. Az iratokat 1969-1971 között az Országos Levéltár IV. osztályának munkatársai rendezték. A levéltárból 1971-ben kiváló, az 1945 utáni országos jelentőségű gazdasági szervek iratainak gyűjtésére, kezelésére létrehozott Új Magyar Központi Levéltárban a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. és a Medica-Planta Gyógynövény-kiviteli és -kereskedelmi Kft. 1945 utáni iratait rendezték középszinten. A középszintű rendezést óvatos selejtezés mellett végezték, tekintettel arra, hogy a háború amúgy is megtizedelte az irattárak dokumentumait. A rendezési alapelv kiinduló pontjaként megfogalmazott cél, hogy minden természetes jogi személy egyetlen külön fondot alkot, valamennyi vállalati fondnál következetesen megvalósult. Az iratanyag fondokba sorolása után következett az állagkialakítás munkafázisa. Az állagok kialakításának általános kritériuma a szervezeti egységekre tagolhatóság és a fond terjedelme. Állagok többnyire csak nagyobb fondoknál nyithatók, a kereskedelmi vállalatok közül a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt., illetve a Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt. fondja jöhetett szóba. A részvénytársaság vezető szervei iratanyagának korlátozott mennyisége gátat szabott a közgyűlési, igazgatósági vagy ügyvezető igazgatósági állagok létrehozásának. Mindkét fondnál szervezeti egységenként, osztályok szerint tagolódtak az állagok, a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt.-nél Titkárság és Külkereskedelmi Osztály, a Magyar Élelmiszer-szállító és Árukereskedelmi Rt.-nél Kereskedelmi Osztály, Személyzeti Osztály és Könyvelőség című állagokat alakítottak ki. Ez utóbbi vállalatnál a Kereskedelmi Osztály korábban a Külkereskedelmi Osztály elnevezést kapta, de a 2003. évi ellenőrző rendezéskor a levelezési iratok kibontásakor kiderült, hogy az állag valójában belföldi, minisztériumokkal, hatóságokkal, nemzetközi szállítmányozó cégekkel és belföldi ügyfelekkel kapcsolatos iratokat is tartalmaz. Az állagbeosztást követő rendezési feladat az iratanyag tételekbe sorolása. Témakörönkénti, illetve a bel- és külföldi levelezések esetén partnerenkénti tagolással alakultak ki a tételek, ezek létrehozását kétségtelenül megkönnyítette az iratképző szervek irattározásánál használatos dossziérendszer. Az „egy dosszié egy tétel" könnyen követhető rendezési elvnek bizonyult, és csak abban az esetben bontottuk tovább a dosszié tartalmát, ha egy témakörhöz kapcsolva több levelezési partner iratait fűzték le. A tételek kialakítását a dokumentumok iratsorozatokba rendezése követi. Az államosítás előtt működött kereskedelmi vállalatok repertóriumának összeállítása előtt 2003 folyamán mint arra majd többször utalunk - az ellenőrző rendezés alapvető feladataként a már meglévő sorozatok további alsorozatokra tagolását, valamint a levelezési iratanyag kibontását végeztük. Az alsorozatok megnyitásával az iratok mélyebb szinten lettek rendezettek, ez által a forrásanyag még áttekinthetőbbé vált. Harmadik alsorozatot nyitottunk pl. a Közép-európai Kereskedelmi és Árucsere-forgalmi Rt. Kereskedelmi Osztálya és a Nemzetközi