Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

be fektetett pénzek. A Hitelbank esetében ez megközelítően négy milliárd koronát tett ki. Az összességében 18 milliárd hadikölcsönnek ugyanis kb. egyötöd része esett erre az intézetre.

61 Már 1918-től elkezdődtek a hazai pénzintézetekben a munkálatok az eljövendő békegazdálkodás körvonalainak megfogalmazására. Az „őszirózsás", polgári demokratikus forradalom győzelme után, 1918. november 17-én huszonegy budapesti pénzintézet vezetői ültek össze, hogy lerakják a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének (TÉBE) alapjait. Elhatározták az együttműködést a vidéki pénzintézetek 1903 óta fennálló szervezetével, a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetségével, amely éppen 1928-ban olvadt be az 1910 óta létező Pénzintézetek Országos Egyesüléséit

61 A Magyar Tanácsköztársaság uralma ugyan átmenetileg lehetetlenné tett minden további banktevékenységet, de a TÉBE vezetői már 1919. augusztus 8-án együtt tanácskoztak a fővárosban az ország újjáépítésének ügyében.

63 Az elvesztett háború és a trianoni béke által megszabott új országhatárok az eddiginél jóval szerényebb utakra terelték a magyarországi pénzintézetek tevékenységét. A határokon túl mindenütt megkezdődött az új államok berendezkedésének folyamata. A Magyar Altalános Hitelbank Rt. fiókjai közül pl. 1922-ben megszűnt a kassai és a pozsonyi fiók. Megalakult viszont Pozsonyban a Szlovák Altalános Hitelbank, amelyik átvette a két korábbi fiókot. Az új alapítás létrehozásában természetesen közreműködött a Magyar Általános Hitelbank Rt. is.

64 Romániában a brassói, temesvári és nagyváradi fiókok egészen 1940-ig tartották magukat. Ekkor átadták üzleteiket a Brassó székhellyel alapított Altalános Hitelbanknak. A Jugoszláviában maradó szabadkai fiók ezzel szemben - többek között a Hitelbank segítségével - 1923-ban önállósult, majd beolvadt a Zágrábban levő Horvát Altalános Hitelbank Rt.-be.

65 Az időközben még erőteljesebbé váló infláció következményeinek elkerülése végett több pénzintézetünknél jelentősebb tőkeemelésekre került sor. A Hitelbank sem maradhatott ki a sorból. Már 1920-ban jelentős tőkebefektetéseket eszközölt az intézetnél az 1918. évi 180 millió koronához képest a francia Union Européenne Industrielle et Financiére, továbbá a Schneider et Cie cég, végül a Banque de l'Union Parisienne. Az alaptőke-emelés később is folytatódott. 1925-ben pl. 550 millió koronáról 690 millió koronára, 1926-ban 920 millió koronára. Végül 1926-ban az alaptőke 41,4 millió pengőben állapodott meg. A francia pénzintézetek 16%-os részvény érdekeltsége 1942-ben a német Dresdner Bankra szállt át. A korszak krónikájához tartozik, hogy 1923-ban a Hitelbank magába olvasztotta az Első Magyar Iparbank Rt.-t, mégpedig úgy, hogy annak minden öt darab részvényét egy darab saját részvényre cserélte be.

66 A két világháború között az intézetnél emelkedett a magyarországi tőkések érdekeltsége. Megszűnt az egyoldalú függés az osztrák pénzintézetektől. Ettől kezdve az osztrák és a francia tőkeérdekeltség megközelítően kiegyenlítette egymást, a magyarországi részvénytulajdon pedig fokozatosan a kettőt együttesen is felülmúlta. Meg kell említenünk azt a körülményt, hogy a Hitelbank kezdettől fogva jelentős idegen tőkével dolgozott, amelyeknek összege az első világháború előtt és után egyaránt több tíz, illetőleg 100 millió forintra, koronára és pengőre rúgott. 1893-ban pl. a hitelezők 60 546 027 forintnyi pénzét forgatta.

67 1913-ban 322 893 785 korona 27 fillér volt a hitelezők által adott összeg.

68 Végül 1933-ban a hitelezők pénze 235 306 165 pengőre emelkedett.

69 A korszak jelentékenyebb pénzügyletei a következők voltak: 1922-ben részesült az állami kislakás-építési akció céljaira a magyar Pénzügyi Szindikátus által kibocsátott egy milliárd korona névértékű, tizenöt év alatt törlesztendő, 5%-os elsőbbségi kötvénykölcsönből. 1923-ban ugyanerre az akcióra a TÉBE útján 3,5 milliárd korona állami hitelt vett igénybe. 0 Igazán komoly pénzügyleteket azonban csak a pengő bevezetésével kezdődő stabilizáció éveiben lehetett lebonyolítani. Ekkortól érzékelhetően megnövekedett a külföldi kölcsönök beáramlása az országba. Jelentős javulást hozott az egész magyar hiteléletbe a Hitelbank által megszerzett vármegyei fontkölcsön, amelyet 1926 júliusában Londonban bocsátottak ki. Névértéke 1,25 fontsterling, kamatlába 7,5%, kibocsátási árfolyama az eddig elért legmagasabb, 98% volt. 1927 júliusában bocsátották ki a második vármegyei kölcsönt, amelynek névértéke 1 millió fontsterling, kibocsátási árfolyama 92, kamatlába pedig 6% volt.

71 1926-ban közreműködött még Budapest főváros 2 millió dollár összegű függő kölcsönének és Debrecen város 1,5 millió dolláros kölcsönének biztosításában.

72 1927-ben hozzávetőlegesen 240 millió pengő névértékű külföldi kölcsön jött be az országba, mégpedig egyedül csak hosszúlejáratú hitelek alakjában. A Hitelbank évi jelentése szerint: „Az elmúlt üzletév első felében nagy és 61 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943. 62 HOLBESZ: A magyar hitelszervezet... 215., továbbá DR. SzÁDECZKY-KARDOSS Tibor: A magyarországi pénzintézetek fejlődése. Bp., 1928. 36. 4. Íj. 63 HOLBESZ: A magyar hitelszervezet... 218. 64 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 154. kötet 8. tétel Gescháfts-Bericht der Direktion der Ungarischen Allgerneinen Creditbank für das vierundfünfzigste Geschaftsjahr vom 1. Január bis 31. Dezember 1921. Bp., 1922. 65 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1943. 66 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság A Magyar Általános Hitelbank... 1943. 67 PÓLYA: A budapesti... 194-195. 68 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 153. kötet 8. tétel Gescháfts-Bericht der Direktion der Ungarischen Allgerneinen Creditbank für das XLVI. Geschaftsjahr vom 1. Január bis 31. Dezember 1913. Bp., 1914. 69 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1934. 70 Kormos Gyula (szerk): Magyar Pénzügyi Compass 1926-1927. (31. évf.) 1. rész. Bp., 1926. 76-77. 71 HOLBESZ: A magyar hitelszervezet... 262-263. 72 MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 155. csomó 8. tétel A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1943.