Sárközi Zoltán: Magyar Általános Hitelbank Rt. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 20. Budapest, 2005)

MAGYAR ÁLTALÁNOS HITELBANK - BEVEZETÉS

állandó kereslet nyilvánult meg hosszúlejáratú kölcsönök iránt. Mezőgazdasági kölcsönöket az egész év folyamán állandóan folyósítottunk, részben közvetlenül, részben vidéki fiókjaink és a bankunkkal a szorosabb összeköttetésben álló pénzintézetek útján." Összesen 2 370 720 dollár névértékű zálogleveles kölcsönt nyújtottak, amelyből 1 920 720 dollárt mezőgazdasági ingatlanokkal, 450 000 dollárt pedig városi ingatlanokkal fedeztek.

73 A gazdasági világválságot megelőző 1928. év végén megállapították, hogy az elmúlt évtized alatt mintegy 980 millió pengő értékű hitel került az ország gazdasági vérkeringésébe. Ebből 300 milliót az állam, 250 milliót a mezőgazdaság és kisebb mértékben a házbirtok kapott kézhez.

74 A kapitalizmus restaurálódásának és stabilizálódásának legelső évtizedében a Magyar Általános Hitelbank Rt. rugalmas üzleti politikával igyekezett megújítani szervezetét, majd kiépíteni kapcsolatait elsősorban az ország megmaradt területén működő vállalatokkal. 1927-ben Budapesten hét fióküzlete működött, vidéken pedig tizenkettő. Ez utóbbiak zömmel megyeszékhelyeken voltak. Ebben az évben olvadt be az intézetbe a Miskolci Hitelintézet Rt. és az egri Agrár Takarékpénztár Rt. Mindkettő fióküzletként folytatta tevékenységét. Kirendeltség működött Tatabányán, Brassóban, Nagyváradon, Temesvárott és Fiumében. A külföldi pénzintézetek közül az alábbiakban voltak változatlanul fennmaradó, illetőleg újabban vállalt érdekeltségek: Szlovák Altalános Hitelbank, Pozsony Landesbank für Bosnien und Hercegovina, Szarajevó Altalános Hitelbank Rt., Szabadka Kroatische Allgemeine Kreditbank AG, Zágráb Banque Balkanique, Szófia Warschauer Discontobank, Varsó Schlesische Kredit-Anstalt, Bielitz Société Financiére Darubienne, Genf. Érdekeltségi vállalatainak köre is tovább bővült az alábbiakkal: Magyar Altalános Kőszénbánya Rt., 1918-1920 Bauxit Trust AG, Zürich, 1924. Hofherr-Schrantz-Clayton-Schuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt., 1923. Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Rt., 1922. Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt., 1922.

75 A Hitelbank nemcsak a mezőgazdasági, hanem az ipari beruházások egyik legnagyobb finanszírozója lett. A szükséges, hatalmas tőkéket - amint láttuk - jórészt külföldi hitelek igénybevétele útján sikerült előteremtenie. A korábbiakat felülmúló iparosítási folyamat, amelynek keretein belül elsősorban a könnyűipar (textilipar) sokszorozta meg a termelését, új beruházásokat, modernizálásokat tett szükségessé.

76 Az évtizedes konjunktúra az 1929-1933 között lezajló gazdasági világválsággal véget ért. A válság kitörése azonban felvetette a külfölddel szemben fennálló tartozások kérdését. Az ország megközelítően egymilliárd pengővel tartozott a hitelezőknek, amelynek nagyobb része ugyan hosszúlejáratú kölcsön volt, de jelentős összegeket képviseltek az időközben felmondott rövidlejáratú tartozások is.

77 Mindez olyan körülmények között vált időszerűvé, amikor az amúgy is súlyos válságot tovább mélyítette az európai kontinens széttagoltsága, Magyarországon pedig a búzaválság. „A terményárak katasztrofális csökkenése s a mezőgazdák egy részénél beállott fizetési zavarok inkább előtérbe szorították az ingójelzálog és a fizetésképtelenségi kérdések megoldását."

78 A gazdák fizetésképtelenségének gyors megváltoztatása az egész ország leginkább égető közgazdasági kérdésévé vált.

79 Ilyen körülmények között a hitelválság megoldására korlátozó kormányrendeletek jelentek meg, amelyek bankzárlatot hirdettek. A bankzárlat megfosztotta a hiteiszervezetet a devizaüzlettől és hosszú időre lehetetlenné tette a tőzsdei tevékenységet. A hivatalos értéktőzsdei forgalom 1931. július 14-étöl 1932. április 27-ig szünetelt. Ekkor megkezdődött az egyes állampapírok és nyilvános kölcsönök forgalma, majd 1932. szeptember 20-ától bizonyos részvények esetében szintén árfolyamjegyzés kezdődött.

80 A külföldi tartozások azoknál a pénzintézeteknél szűntek meg legkorábban, illetőleg csökkentek a leginkább szembetűnő mértékben, amelyeknek érdekeltségei kevesebb külföldi hitelt vettek igénybe.

81 A Magyar Általános Hitelbank Rt. az elkövetkezendő években történetének legnagyobb megrázkódtatásán ment keresztül. 1929-ben még közvetítette az ún. svéd gyufakölcsön 143 millió pengős összegének leszámítolását, 1930ban pedig a M. Kir. Államvasutaknak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank Rt.-ve\ együtt 5,25 millió dolláros előleget MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 150. csomó 8. tétel, A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1928. MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 154. kötet 8. tétel, A Magyar Altalános Hitelbank igazgatóságának... 1929. MOL Z 50 Közgyűlés és igazgatóság 150. csomó 8. tétel, A Magyar Általános Hitelbank igazgatóságának... 1928. Dr. PÁRTOS Szilárd (szerk): A magyar gyáripar... 1194-1995. Jelentés a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1931. évi működéséről. Bp., é. n. 25-26. Jelentés a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1930. évi működéséről. Bp., é. n. 5. és 62. Jelentés a Takarékpénztárak és Bankok Egyesületének 1930. évi működéséről. Bp., é. n. 65. HOLBESZ: A magyar hitelszervezet... 318-319. HOLBESZ: A magyar hitelszervezet... 321.