Kisasszondy Éva: Az állami egyházügyi hivatal iratanyagának jegyzékei I. Kötet : Adattár (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 17. Budapest, 2005)
BEVEZETŐ
Az Archívumban felgyűlt anyag a 70-es évek elejére olyan mennyiségű lett - ekkor 20.000 egységre becsülték - hogy szükségessé vált az anyag rendezése, selejtezése és egy jól kezelhető átfogó struktúra kialakítása, amelynek alapján könnyen el lehetett igazodni a dokumentumok között. 1973 decemberében készült el az ÁEH Archívumának átfogó rendezési terve, amelyet könyvtáros szakember készített. Ezt a tervet a Hivatal dolgozói megvitatták és elfogadták. Műfajilag az Archívum anyagát az alábbi kategóriákba sorolták: I. Könyvek II. Dokumentumok III. Fordítások I. A könyvek tartalmi feltárása az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) rendszer szerint történt. Szakkatalógust és egy szerzői betűrendes katalógust készítettek. E kettős feltárás tájékoztatott arról, hogy egy témáról milyen művek vannak meg, illetve egy bizonyos mű megvan-e. Az 1976-os adatok szerint a könyvtárban 3600 db könyv volt, ennek 80%-a szakmai, 20%-a szépirodalmi. A szakmai könyvtárállomány teljesebbé tétele érdekében szerződést kötöttek a Könyvtárellátó Vállalattal, innen évente kb. 90 könyvet rendeltek meg. A felhalmozódott duplum anyagokat a Római Magyar Intézetnek, az ELTE Filozófiai Tanszékének és a megyei egyházügyi titkároknak adták át. A leggazdagabb készlet — a hazai szakirodalom mellett — az emigráns külföldi egyházi jellegű könyvekből és folyóiratokból keletkezett, amelyeket "az illetékes állami szervek" juttattak el a Hivatalnak. Az Állami Egyházügyi Hivatal megszűnésekor a könyvtár anyaga nem került a Művelődési Minisztérium kezelésébe, további sorsa ismeretlen. II. Az Adattárban a következő dokumentumokat gyűjtötték: - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium irattárából az Állami Egyházügyi Hivatalhoz került iratokat (Ezek közül a legfontosabbak az egyes egyházakkal kötött megállapodások voltak, amelyek még a Hivatal létrejötte előtt keletkeztek.), - az egyházak belső életére vonatkozó információkat, - a külképviseletek által megszerzett különböző dokumentumokat, prospektusokat, újságkivágásokat és különféle információkat, - a Belügyminisztérium által megküldött dokumentumokat és információkat, - az egyházi világszervezetek anyagait, a konferenciákon elhangzott előadások szövegeit, az ökumenikus tevékenységről szóló anyagokat, és a konferenciákról, tanulmányutakról szóló egyes útijelentéseket (Akiket 1945 és 1989 között kiengedtek Magyarországról külföldre, azoknak útijelentést kellett írniuk.), - a népi demokratikus országok egyházpolitikájára vonatkozó elemzéseket, - a jelentősebb egyházi események dokumentumait, - a papi békemozgalommal kapcsolatos iratokat, - egyházi körleveleket, - az egyházak történetével és tevékenységével kapcsolatos tanulmányokat, - a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács által átadott dokumentációkat, - a Pártfőiskolákon, és MSZMP Oktatási Igazgatóságokon készített elemzéseket, - a Magyarok Világszövetsége által megszerzett információkat, - a II. Vatikáni Zsinat dokumentumait, - a Hivatal dolgozói és az egyháztörténetben jártas szakemberek által készített tanulmányokat, - a Vámhivatal által elkobzott kiadványokat. A dokumentumok rendszerezésénél három problémát kellett megoldani:
