Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)

Bevezetés

Gyógyszerüzem Kft. (BFL - XI. 455, 1937-1949, 0,02 ifm), a Certa Gyógyszerészeti Laboratórium (BFL - XI. 441, 1929-1948, 0,10 ifm), a Cito Gyógyszervegyészeti Laboratórium (BFL - XI. 442, 1945-1950, 0,02 ifm) és a Hormon Gyógyszervegyészeti Kft. (BFL - XI. 448, 1945-1950, 0,12 ifm). Ezek a középüzemek ugyan beolvadtak a Richter gyárba, de történetük ezzel le is zárult, iratanyaguk átadása a Magyar Országos Levéltárnak nem lenne indokolt. Bár a fővárosi levéltár 1999-ben átadta a Chinoin államosítás utáni iratait, még mindig maradtak tisztázandó ügyek a két intézmény között. A BFL őrizetében találjuk ugyanis az Egger Leó Vegyészeti Gyár államosítás előtti iratait (BFL - XI. 407, 1945-1946, 0,15 ifm), a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár iratainak egy kisebb részét az államosítás körüli időszakból (BFL - XXIX. 426, 1948-1950, 0,12 ifm), továbbá a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat államosítás utáni iratait (BFL - XXIX. 425, 1948-1953, 0,12 ifm). Ez utóbbi három fond egyesítése még megoldásra váró feladat. A vidéki székhelyű gyógyszergyárak közül az egyik legjelentősebb a debreceni Rex Gyógyszervegyészeti Gyár és Gyógyáru-kereskedelmi Rt. Iratanyagát a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Levéltára őrzi (HBML - XI. 3, 1921-1949 /1950/, 0,77 ifm). Ugyanitt találhatók a Richter Gyógyszer és Vegyészeti Gyár N. V. Debreceni Telepének iratai (HBML - XXIX. 33, 1948-1950 /1952/, 0,57 ifm), a telepből 1951-ben alakult Debreceni Gyógyszergyár iratai (XXIX. 31., /1949/ 1951-1961, 6,29 ifm), továbbá az 1951-ben újonnan alapított Hajdúsági Gyógyszergyár iratai (HBML - XXIX. 32, 5,67 ifm). Ez utóbbi két gyár 1961-ben történt egyesülésével jött létre a Biogal Gyógyszergyár, iratanyaga azonban még nem került levéltári őrizetbe. A Kabay János alapította Alkaloida iratai a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltárában találhatók, sajnos, igen töredékesen. (SzSzBML - XI. 9., 1941-1947, 0,01 ifm és XXIX. 15, 1963-1974, 0,36 ifm) A repertóriumban ismertetett gyógyszeripari vállalatok iratanyaga 1960-ban került a Központi Gazdasági Levéltár őrizetébe, amely 1962-től a Magyar Országos Levéltár IV. osztályaként folytatta működését. Rendezésére 1961-1968 között került sor. Az öt vállalati fond mellett a rendezés során még két kisebb fondot alakítottak ki a rendezést végzők: a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. Elismert Vállalat Nyugdíjpénztárát (Z 1135) és a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára Rt. Üzemi Bizottságát. Az akkori IV. osztály fondszerkesztési elvei szerint ezek a szervek a vállalat mellett külön fondot alkottak. A gyakorlatban ezt az elvet nem lehetett egységesen minden vállalat anyagának rendezésében érvényesíteni. Ha a nyugdíjpénztárak, üzemi bizottságok és más, önálló jogi személyiséggel rendelkező, de valójában a vállalat pénzéből gazdálkodó szervek iratanyaga folyóméterben kifejezhetetlenül csekély volt, besorolták az Ügyvezető Igazgatóság, Titkárság vagy a Személyzeti Osztály iratanyagába. Az állagok kialakítása a rendezés során a vállalat szervezeti felépítését próbálja tükrözni, de ebben is közrejátszanak gyakorlati megfontolások. Ez nem is lehet másként, hiszen egy-egy vállalat szervezete harminc-negyven év alatt változik, és mindenegyes szervezeti egység iratainak elkülönítése a fondok szétaprózásához vezetne. A Chinoin nagyobb terjedelmű iratanyagából 14 állagot alakítottak ki, míg a Richternek az Export Osztályon kívüli csekély mennyiségű anyagából csak öt állagot (az Export Osztályt is beleértve), holott Szabadalmi Osztály, Propaganda Osztály, Anyagosztály, stb. ott is működött, de az ott keletkezett iratok terjedelme nem indokolta állagokra különítésüket, az Ügyvezető Igazgatóság állagában találhatók. Az állagok kialakítását nem csak a terjedelem, hanem az iratanyag jellege is befolyásolta. A Magyar Pharma Gyógyáru Rt. 2,14 ifm terjedelmű anyaga öt állagra oszlik, mivel az egyes szervezeti egységek iratai jól elkülöníthetők voltak. Az Egger gyár 1,68 ifm terjedelmű