Sipos Antalné: Az államosítás előtt működött gyógyszeripari vállalatok repertóriuma (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 13. Budapest, 2004)

Bevezetés

anyaga ugyanakkor álíagtalan fond, mivel ebben az anyagban csak a könyvelőségi és a személyzeti iratok voltak elkülöníthetők (sorozatként), az ezen felüli levelezési anyagot nem lehetett szervezeti egységekre bontani. Terjedelmi okokból nem alakítottak ki állagokat a Magyar Gyógyszer Rt. 0,08 ifm és a Phylaxia Szérumtermelő Rt. 0,70 ifm terjedelmű anyagából. A tételek kialakítása az export osztályoknál kézenfekvő volt. A két nagyvállalat, a Richter és a Chinoin ugyanis minden üzleti partnerének külön dossziét nyitott, azokat országok, azokon belül pedig városok szerint tartották rendben. Ezen belül már „csak" a cégek városon belüli betűrendbe rakása maradt a rendezés feladata. Mindkét vállalat levelezést folytatott az öt világrész számos országával, és mindezt a legkülönbözőbb nyelveken. A legnehezebb feladatot a cégek nevének azonosítása jelentette. Számos országnál, főleg a Közel- és Távol-Kelet országainál ugyanis a saját nyelvükön írt levelekből nehezen derül ki, melyik a cégtulajdonos vezetékneve. Azoknál a cégeknél, amelyek nem fejléces papíron írták leveleiket, ezt csak több levél összehasonlító vizsgálatával deríthetjük ki. A feladat különösen akkor embert próbáló márpedig ez a gyakoribb eset - ha a levelezőpartner magánszemély, azaz magánzó, mai szóval élve magánvállalkozó. Reméljük, nem maradtak tévedések a nevek írásában. Az ügyvezető igazgatóságok, titkárságok állagában találhatók a vállalat gazdálkodásának legértékesebb dokumentumai. Sok esetben az egyes vállalatok ezeket az iratokat is dossziékban helyezték el, a levelezéseket a legtöbbször, maradtak még „szálas" iratok is, amelyekből magunk alakítottuk ki a tételeket, a dossziék analógiájára. Az eredeti raktári jegyzékeken a „dosszié" megnevezés szerepelt, amit „tételre" változtattunk, mert ez az elnevezés jobban fedi a valóságot. (Egy-egy dosszié is tétel, mivel van tárgya.) A vállalati iratanyagban a „legkisebb tárgyi egység" fogalma nem értelmezhető teljesen egzakt módon: lehetne például egyetlen tárgy a vállalat szerződése más szakmabeli cégekkel, de ez a tárgy bontható cégek szerint. A rendezés során arra törekedtünk, hogy a jelentős forrásértékű ügyvezető igazgatósági, titkársági és gyárvezetőségi iratokat minél részletesebben ismertessük, így egy-egy raktári egységen belül átlag 25 tétel található, de a Richter gyár ügyvezető igazgatóságának egyik csomójában 59. A személyzeti osztályok és a könyvelőségek iratanyagában a tételek kialakítása annyival könnyebb, hogy ott előfordulnak homogénebb iratok is: mérlegek, főkönyvek, illetménykimutatások, nyilvántartások, amelyek egy tételt alkotnak akár több csomón vagy köteten keresztül. A „szálas" anyagok rendezését azonban itt sem kerülhetjük el. A 78,74 ifm terjedelmű iratanyag középszinten rendezett, egyes részeiben darabszinten. A repertórium az iratanyag 2003. szeptember 30-i állapotát tükrözi. A kutatónak a kérőlapon álíagtalan fond esetében a fond, másutt az állag törzsszámát és az irat tételszámát kell feltüntetnie. Jegyzetek 1. Gyógyszerészet 1967. 12. sz. 441-443. I. Horváth Gyula: 100 éves a magyar gyógyszeripar. A Chinoin gyár története. írták: Mráz Ferenc stb. 1964. 9. 1. 2. A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. írta: Baradlai János és Bársony Elemér 1930. 396. 1. 3. A magyarországi gyógyszerészet története 633-634. 1. 4. Issekutz Béla: A magyar gyógyszerkutatás története. 1960. 5-6. 1. 5. Issekutz Lm. 9. I. 6. A 75 éves Kőbányai Gyógyszerárugyár Bevezető: Pillich Lajos 7. Issekutz i.m. 5-6. 1. 8. A Chinoin gyár története 9-! 0. 1. 10. A Chinoin gyár története 14-15. 1. Issekutz, 6-7. I. 11. Issekutz, i. m. 5-6. 1.