G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1947. június 1. – 1950.február 25. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2. Budapest, 2004)
BEVEZETŐ
valóban meg is jelent, a jogszabály címét tekintettük a napirendi pont tárgyának. Sok esetben azonban ez sem eredményezett a mai olvasó számára értelmezhető tárgymeghatározást. Korábbi jogszabály módosítása esetén, pl. sok esetben csak az előző jogszabály számát tünteti fel mind a jegyzőkönyv, mind az előzetes napirendi jegyzék, mind pedig a közzétett rendelet, más esetekben pedig csak az előterjesztő főhatóság iktatószámát rögzítették a jegyzőkönyvben, illetve legfeljebb néhány szóval az előterjesztés tárgyát. Ilyen esetekben az előterjesztés indoklása, továbbá a megjelent rendelet és a hivatkozott rendelet áttanulmányozása után igyekeztünk a tárgyat úgy meghatározni, hogy az a kutató, illetve használó számára minél inkább kifejezze az előterjesztés és az esetleges vita lényegét. Ennek maradéktalan megvalósítását ugyanakkor esetenként a tömörségre való törekvés gátolta. Szükség esetén utaltunk arra is, hogy a javaslatot a minisztertanács elutasította, pártközi értekezlet vagy más fórum elé utalta, további előkészítésre a Gazdasági Főtanácshoz tette át, esetleg a döntést vita után (vagy a nélkül) későbbre halasztotta. Amennyiben jegyzékünkben a tárgymeghatározás ilyen utalást nem tartalmaz, az általában azt jelenti, hogy a minisztertanács az előterjesztést elfogadta. Ilyen esetben is gyakran előfordult azonban, hogy az adott rendelettervezetet vagy egyéb javaslatot valamilyen oknál fogva ismételten a testület napirendjére tűzték. Mint ahogyan az is előfordult, hogy a jegyzőkönyv szerint az előterjesztést a minisztertanács nem fogadta el, de a rendelet néhány nap múlva mégis megjelent a Magyar Közlönyben, anélkül, hogy arról a minisztertanács ismételten tárgyalt volna. Mindezt a tárgymutató segítségével lehet nyomon követni. Amennyiben a napirendi pont személyi döntést tartalmazott, általában közöljük az érintett személy, illetve személyek nevét is. Ezt azért tartottuk fontosnak, mert a tisztviselői és értelmiségi elit személyi állományának dinamikus változása közepette a korábbi tisztviselői garnitúra tagjaira vonatkozó adatok éppúgy fontosak lehetnek, mint az alacsonyabb fizetési osztályokba frissen kinevezett új alkalmazottak, akik közül bárki betölthetett később fontosabb tisztséget is. A szöveg és a névmutató tehermentesítése érdekében egészen szűk körben (egyes rehabilitációs előterjesztések, illetve kegyelmi ellátásra, özvegyi nyugdíjra vonatkozó javaslatok) mégis éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az érintett személynek csak a foglalkozását tüntettük fel. Amennyiben a napirendi pont tárgyalásának eredményeként a minisztertanács jogszabályt alkotott, ennek számát és közzétételének adatait is közöljük. Alapelvnek tekintettük, hogy csak minisztertanácsi (ME, Korm. MT) rendeletet, illetve határozatot veszünk fel a jegyzékbe, alacsonyabb szintű jogszabályt (miniszteri rendelet stb.) nem. Ezt annál is inkább megtehettük, mert ilyen előterjesztéseket a minisztertanács még ritkában tárgyalt, mint az előző időszakban. Felvettük ugyanakkor — az előző kötettől eltérően — a minisztertanács ülésén megtárgyalt törvények és törvényerejű rendeletek adatait, noha ezeket természetesen az Országgyűlés, illetve az Elnöki Tanács alkotta és bocsátotta ki. A jogszabályok megjelölése és közzétételének módja 1947-1950 között többször változott, ezért erről kissé részletesebben kell szólni. A minisztertanács által alkotott rendeleteket -— a XIX. században, a kiegyezés után kialakult gyakorlatnak megfelelően — 1947. június 25-ig (MK RT 141. szám) miniszterelnökségi (ME) számmal, majd június 28-tól (MK RT 144. szám) a kormány rendeleteként (Korm. sz.) tették közzé. A változtatással egyértelműen kifejezésre kívánták juttatni, hogy a szóban forgó jogszabályok a kormány számára adott felhatalmazás alapján születtek és az összkormányzat akaratát tükrözik. 1949. szeptember 6-ától a rendeletek a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa (MT) rendeleteiként jelentek meg, miután az 1949. évi XX. törvénybe iktatott alkotmány 25. §-a értelmében ez vette át a Magyar Köztársaság Kormányának rendeletkibocsátási jogkörét.
