G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1947. június 1. – 1950.február 25. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2. Budapest, 2004)

BEVEZETŐ

1948 novemberében (2970/1947. Korm. sz. rendelet, MK RT november 7., 253. sz.) további lényeges változás következett be azáltal, hogy míg addig a minisztertanács által alkotott jogi normákat egységesen rendeletként bocsátották ki, ezt követően az állami hatóságok, hivatalok működését érintő, főként szervezési jellegű döntéseket minisztertanácsi határozatként tették közzé. Ezeket eredetileg csak miniszterelnökségi iktatószámmal jelölték, és utólag, 1948 márciusában tettek közzé a Magyar Közlönyben egy listát arról, hogy mely határozat milyen számot kapott (225/7. sz. napirendi pont). A követhetőség, illetve azonosíthatóság érdekében a napirendi pont címe mellett mindkét számot feltüntettük, a jogszabályok számmutatójában azonban csak az utólag adott jogszabályi azonosító számot. A törvények 1948 novemberének közepéig az Országos Törvénytárban jelentek meg. 1948. november 19-től (MK RT 255. szám) a törvényeket (később a törvényerejű rendeleteket is) a Magyar Közlönyben tették közzé. Az 1948. évi 275. számában ugyanis közlemény tudatta, hogy a Gazdasági Főtanács racionalizálási szempontból elrendelte az Országos Törvénytárnak a Magyar Közlönybe való beolvasztását, amely ezt követően annak mellékleteként jelent meg egészen 1949. április 30-ig (1949. évi 1-91. sz.). Május 1. és augusztus 27. között (92-179. sz.) a Magyar Közlöny „Törvények és Rendeletek Tára" alcímmel jelent meg, majd augusztus 30-tól az év végéig — párhuzamos lapszámozással — két külön sorozatban „Törvények és Törvényerejű rendeletek Tára" (180-269. sz.), illetve „Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára" (180-271. sz.) alcímmel. A kötet használatát mutatók segítik. A tárgymutató az egyes napirendi pontok címében ténylegesen előforduló tárgyakról ad tájékoztatást a címszavak (tárgyszavak) alfabetikus sorrendjében. A tárgymutatóban többnyire keresztmutatózást alkalmaztunk, azaz egy-egy napirendi pont minden mutatózásra érdemes szavát figyelembe vettük a mutató szerkesztése során. Módszertanilag a jogszabálygyűjtemények (pl. Két Év Hatályos Jogszabályai, Törvények és Rendeletek Hivatalos Gyűjteménye, Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye) mutatózási gyakorlatát követtük, azaz arra törekedtünk, hogy — természetesen a megfelelő tárgyszó kiemelésével — az adott napirendi pont címe felismerhető, azonosítható legyen. Az előző kötethez képest gyakrabban éltünk azzal a lehetőséggel, hogy az azonos vagy rokon témakörök adatait egy címszóhoz csoportosítsuk, általában azonban kerültük a mesterségesen konstruált gyűjtőfogalmak alkalmazását, illetve az egyes tárgyak államigazgatási ágak szerinti, vagy egyéb módon való csoportosítását, összevonását. A tárgymutató keretében oldottuk meg az intézménynevek mutatózását is. Ezáltal lehetővé vált, hogy egyes fontosabb, a minisztertanács által kiemelten kezelt szervezetek esetében további tematikai bontást végezzünk (pl. alapítás, megszüntetés, feladatkör, hatáskör, dologi ügyek, személyi ügyek stb.) Az egyes tárgyszók, szókapcsolatok, címrészletek, intézménynevek után a jegyzőkönyv és azon belül a napirendi pont sorszámára (ha van, szerkesztett sorszámára!) történik utalás. A szerkesztett sorszámra való ilyenfajta hivatkozás talán kissé szokatlan, és első pillanatban nehézkesnek is tűnhet. Miután azonban sokszor előfordult, hogy egyes fontos kérdések tárgyalása a jegyzőkönyvben nem kapott külön sorszámot, másrészt a jegyzőkönyv vezetője gyakran vétett számozási hibát, azaz előfordult, hogy ugyanazt a sorszámot kétszer, esetleg többször is felhasználta, csak a szerkesztett sorszámra való utalás biztosítja az egyes tárgyszavaknak és a vonatkozó napirendi pontnak a megbízható összekapcsolását. A tárgymutató szerkesztése során eltekintettünk a rehabilitációs ügyek adatainak összegyűjtésétől, valamint e címszó alatti mutatózásától, és ugyancsak eltekintettünk az