G. Vass István: Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei : 1947. június 1. – 1950.február 25. (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 11/2. Budapest, 2004)

BEVEZETŐ

az önkormányzatok és magánosok által korábban kötött ingatlanhasznosítási és egyéb szerződések felbontásáról stb. Fokozatosan szűkítették vagy megszüntették a törvényhatóságok és községek bevételi forrásait, megszüntettek korábban fontos pénzügyi alapokat. Módosították az ország területi beosztását, csökkentették a megyék számát, s előkészítették a települések jogállásának módosítására vonatkozó jogszabályokat. 5. Az egyházi iskolák államosítása, az egyházi vezetők ellen indított eljárások szintén azt jelezték, hogy a politika, és annak végrehajtójaként a kormányzat a társadalom életének egy fontos területét kívánja befolyása alá vonni. Az ezzel kapcsolatos kérdések és intézkedések tárgyalása gyakran szerepelt a minisztertanács ülésein. * A minisztertanács, mint testületi szerv működésének alapelve, hogy a miniszterek az általuk fontosnak tartott ügyekben, vagy azokban az ügyekben, amelyeket jogszabályok egyértelműen a minisztertanács hatáskörébe utalnak, a kormány ülésén előterjesztést tesznek, s ezekről a testület határozatot hoz. Az előterjesztések és a határozatok lényegét, illetve esetenként az elhangzott hozzászólásokat a jegyzőkönyv rögzíti. A jegyzőkönyv mellett szokás szerint — bár sajnos korántsem hiánytalanul — lerakták az előterjesztéseket és esetenként a tárcák hozzászólásait is. (A napirendi pontok felsorolásának tárcánkénti tagolása révén a jelen segédlet segítségével tehát azt is meg lehet állapítani, hogy egy-egy államigazgatási feladat intézése, vagy valamely konkrét esemény vagy kérdés megvizsgálása, értékelése mely tárca feladatkörébe tartozott, s ez által kötetünk kiindulópontja lehet az egyes minisztériumok iratanyagában való további kutatásnak is.) A jegyzőkönyveket 1944-től 1954 végéig folyamatos sorszámmal látták el. A sorszámok — az ülés dátumával együtt — egyértelműen azonosítják az egyes jegyzőkönyveket, ezért a feldolgozás során ezeket változtatás nélkül átvettük. A minisztertanács üléseinek többé-kevésbé szabályosan ismétlődő tárgyalási rendje volt. A miniszterelnök megnyitó szavai és esetleges fontos bejelentése után többnyire a Miniszterelnökség politikai államtitkára tette meg előterjesztéseit a miniszterelnök nevében majd következtek az egyes miniszterek, akik általában egy blokkban terjesztették elő az általuk képviselt ügyeket. Magától értetődő, hogy a több ezer napirendi pont tengerében való elsődleges tájékozódást megkönnyíti, hogy az előterjesztő minisztert is feltüntettük, s ezzel mintegy tematikailag tagoltuk az egyes ülések jegyzékét. A jelen kötetben feldolgozott időszakban az ülések előkészítése és a jegyzőkönyvek vezetése már rutinszerűen zajlott, bár érthetetlen pontatlanságok (számtévesztés, sőt egyes szövegrészek kimaradása, helyenként pedig ismétlések) ebben az időszakban is előfordultak. Az ülés előkészítése során, a Miniszterelnökségen az előterjesztéseket főhatóságonként csoportosították, s az ülés során általában (de nem mindig!) ebben a sorrendben tárgyalták, majd a jegyzőkönyvben egytől növekvő sorszámmal látták el. Előfordult azonban, hogy egyes bejelentéseket nem tekintettek önálló napirendi pontnak, s így nem látták el külön sorszámmal, vagy a sorszámozást a jegyzőkönyv szerkesztése, illetve leírása során elvétették. Ilyen esetben az eredeti sorszám megtartása mellett a napirendi pontokat folyamatosan növekvő szerkesztett sorszámmal láttuk el, s ezeket [szögletes zárójel]-be tettük. A szerkesztett sorszám mellett azonban feltüntettük az eredeti sorszámot is. A napirendi pont tárgyának a jegyzőkönyv megfelelő helyével, illetve a jegyzőkönyv melletti előterjesztéssel való megbízható összekapcsolása ugyanis csak így lehetséges. A napirendi pont tárgyának meghatározása során a jegyzőkönyvből indultunk ki, s támaszkodtunk az előterjesztések előzetesen összeállított jegyzékére (azaz az előzetes napirendi jegyzékre). Amennyiben az előterjesztés jogszabály kiadását kezdeményezte, és az