Kálniczky László: A Magyar Országos Levéltár Filmtárában mikrofilmen őrzött anyakönyvek katalógusa : (Tematikus konspektus) 1. kötet : Bevezető, Aba- Nyíracsád (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 4/1. Budapest, 1998)
A korabeli anyakönyvek adatai (rovatai)
A korabeli anyakönyvek adatai (rovatai) Korábban az anyakönyveken nem rovatosan, hanem folyamatos írással tüntették fel például a keresztelési dátumot, a gyermek keresztnevét, a szülők (néhol csak az apa, esetleg a keresztapa) nevét. Tehát a személyek azonosítására - „hiszen úgyis ismer mindenki mindenkit" alapon - csak a legszükségesebb adatokat jegyezték be. A későbbiekben - általában 1800 körültői - már a rovatosan készültekbe bekerült például az adott évben születettek sorszáma, a keresztelés dátuma, a gyermek keresztneve, neme, törvényes, esetleg törvénytelen volta, a szülők, a keresztszülők neve, vallásuk, s jó esetben társadalmi státuszuk, lakhelyük (sőt néhol a házszámuk is), valamint a keresztelő pap nevét tartalmazó rovat. Jelen tematikai konspektusunk számára ezen rovatok közül azonban a legfontosabbak a településnevek voltak, hiszen akkoriban nem minden lakott helyen végeztek a felekezetek önállóan anyakönyvezést. Az alábbiakban a különböző anyakönyvek jellemző rovatait adjuk meg: A születési (keresztelési) anyakönyvek (Matricula baptisatorum. Geburts-Protokoll) rovatai általában a következők lehettek: 1. az azévi sorszám (folyószám, a gyermekek száma /Numerus currens, Laufende Nummer/), 2. az újszülött (magzat Iproles/), a megkereszteltek (Baptisati) gyermek (utó-, kereszt) neve (Name der Geborenen, Baptisati nomen), 3. a születésének (néhol külön a keresztelésének (Annus et Dies Collati S. Baptismi), beírásának, bejegyzésének (állami anyakönyv esetében) ideje (kelte): év, hó. nap (Annus, Mensis et Dies nativitatis, Dátum der Geburt, Monat, Tag, Jahr), néhol napszak, vagy az óra is 4. az újszülött, keresztelt gyerek neme (sexus, Geschlechf): férfi (masculinus, mánnlich) vagy nő (foemininus, Weiblich), 5. az újszülött, keresztelt vallása (religio), 6. állapota: nemes vagy nemtelen (közrendű: jobbágy, házas-, hazátlan zsellér/1848 után: földműves, polgár, iparos, szolgáló stb./), elsőszülött-e (An primogenitus ?), 7. az újszülött, keresztelt (baptisatus) származásának minősége (An legitimus vei non?): törvényes, házasságbeli (legitimus, ehelich), vagy törvénytelen, nem házasságbeli (illegitimus, unehelich) 45 , 8. az apa (atya) (vezeték és kereszt) neve (Vor-und Zuname, Name des Vaters), polgári állása, sorsa Iconditio, Stand/ vagy foglalkozása, vallása (hitvallása) és születésének (származásának) eredeti helye (Locus originális, Geburtsort), életkora 9. az anya családi (vezeték) és egyéni (kereszt) neve (Name der Mutter), vallása és születésének (származásának) eredeti helye , életkora 10. a szülők (parentes, Eltem),s a keresztelt lakhelye, lakása (utca-, házszáma, vagy külterület, puszta, tanya, stb.) (Locus Domicilii cum Nro. /numero/ Domus, Wohnung der Eltem, Ort- und HausNummer), 11. a gyermek (infans) születésének helye (locus), ha nem az anya lakásán történt 12. a bába, szülésznő neve (Name der Hebamme), 13. a „bizonyságok": a tanúk, a keresztszülők (keresztapa, keresztanya), a komák (vezeték- és kereszt) neve, vallása („hitvallása"), polgári állása, vagy foglalkozása és illetősége vagy lakhelye, lakása (utca, házszám) /Levantes, Nomen Patrinorum, eorum Conditio et Religio/ 14. A keresztelő lelkész (Nomen baptisantis, minister baptismi), az anyakönyvező vezeték- és keresztneve és hivatala (Nomen et Officium Baptisantis), aláírása 15. észrevétel (például ikrek), jegyzet, kiigazítás rovat (Observationes an ex mixto matrimonio ? etc.etc.) ahol utólag rögzítették a gyermek esetleges későbbi törvényesítését, házasságkötését, névváltoztatását, elhalálozását, stb. (Az izraeliták esetében fiuknál a körülmetélő neve (Name der Beschneidungs-Operateure) és a körülmetélés helye és ideje (bei Knaben Tag der Beschneidung), lányoknál az elnevezés, névadás helye (bei Mádchen Tag der Namensgebung und Ortheile), ideje és a névadók nevei külön is fel voltak tüntetve.) 45 Törvényesnek „ágybóliságunak" tartották azt a gyermeket, aki törvényes vagy vélt házasság ideje alatt vagy a házasság megszűnését követő tíz hónapon belül a férjes nőtől született. A férj életében csak férj támadhatta meg ezt a vélelmet, ha azt valamilyen módon bizonyítani tudta. Ha a gyermek nem született házasságban vagy a férj az apaság vélelmét megdöntötte, a gyermek törvénytelennek minősült. A házasságon kívül született gyermek csak anyjával és annak rokonaival állt törvényes rokonságban, Vö.: Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet, Bp., 1975. 494—495
