Pajkossy Gábor: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Wien Kabinettsarchiv : Magyar Országos Levéltár, Filmtár : A Staatskonferenz (Konferenz, Ministerialkonferenz) magyar vonatkozású iratai : (A-, B-, S-sorozat) : 1809–1848 : Repertórium (A Magyar Országos Levéltár segédletei, 2. Budapest, 1998)
Bevezetés Repertóriumunk a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinettsarchiv Conferem-Aktén A, B és S sorozatának magyar vonatkozású irataihoz készült: a segédlet mind az eredeti iratok, mind az azokról készült és a Magyar Országos Levéltárban őrzött filmfelvételek kutatásához használható. A Habsburg Birodalom fennállása során számos alkalmi, időlegesen intézményesült, sokszor párhuzamosan működő informális uralkodói tanácsadó testület jött létre. E testületek közé tartoztak azok a konferenciák is, amelyek anyagát a három állag tartalmazza. A 19. század első évtizedében a napóleoni háborúk idején tapasztalt közigazgatási zavarok, elsősorban az országos hatóságok előterjesztéseivel leterhelt központi birodalmi kormányszerv, az Államtanács (a Staatsrat) nehézkes kollegiális ügyintézésének kiküszöbölése tette szükségessé, hogy a fontos, gyors uralkodói döntést igénylő ügyeket az államminiszterek és az udvari kormányszékek vezetői közvetlen tárgyalásokon készítsék elő. Az Allamkonferencia szervezeti keretei 1809-ben öltöttek konkrét formát, amikor az uralkodó, I. Ferenc a Napóleontól elszenvedett újabb háborús vereség és a francia megszállás által előidézett pénzügyi válság kezelésére Zichy Károly gróf állam- és konferenciaminiszter elnöklete alatt rendszeressé tette ezeket a tanácskozásokat. Zichy javaslatai alapján a külpolitikai ügyek, a katonai kérdések, továbbá az elvi jelentőségű és titkos pénzügyi intézkedések kerültek az Államkonferencia elé. Változatlanul az Államtanács hatáskörében maradtak az örökös tartományok valamint a Magyar Királyság és az Erdélyi Nagyfejedelemség politikai, pénz- és gazdasági, és igazságszolgáltatási ügyei, míg a rendőri ügyek a kabinet révén közvetlenül jutottak el az uralkodóhoz. Az Államkonferencia kezdetben két tagozatra oszlott. Az ún. általános értekezlet (allgemeine Conferenz) foglalkozott a fentebb említett ügyek egészével. Szintén Zichy Károly elnökletével párhuzamosan működött a szűkebb konferencia (engere Conferenz), amely elsősorban a háborús viszonyok közepette szükséges intézkedéseket készítette elő és a döntések kivitelezésének módját tárgyalta meg. Az Államkonferencia kormányzati helyét, hatáskörét és az Államtanáccsal való kapcsolatát 1814-ben újra szabályozták, s ez az elrendezés gyakorlatilag I. Ferenc haláláig érvényben maradt. A fontosabb újítások közé tartozott, hogy az általános és szűkebb konferencia elkülönülését megszüntették, a külügyi és hadügyi kérdéseket pedig kivették a konferencia hatásköréből. Az 1814. évi átszervezés első változata szoros kapcsolatot irányzott elő az államértekezlet és a
