Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

már nem képviselhető egyéni vélemény, és a frakciózás sem tűrhető meg. Helyeselte, hogy a KB „amikor a kérdés olyan, vitatkozik, ha nincs miről, akkor nem vitatkozik, tehát üres szalmacséplés nem folyik"; kifogásolta viszont, hogy a végrehajtásban dolgozók (PB-tagok, KB-titkárok, osztályvezetők) ritkán szólalnak fel a KB ülésein. A pártkáderekről szólva rámutatott arra, hogy míg korábban minden erőfeszítés a stabilitás megteremtésére irányult, a következőkben éppen a stabilitás fenntartása követeli meg a káderek folyamatos cseréjét, és hogy a káderek kiválasztásában a feladatokra való rátermettséget, alkalmasságot kell a döntő mércévé tenni. (Hozzátette, hogy nem csak a pártkádereknél.) A párt belső helyzetével, a párttagság Összetételével is többször foglalkoztak a Központi Bizottság ülésein. A pártmunka javítása érdekében 1971 után rendszeressé váltak az éves beszámoló taggyűlések; 1972 novemberében határozatot hoztak arról, hogy az űj párttagok ne haladják meg a taglétszám 3%-át, és főként a fizikai munkások felvételét szorgalmazták; 1975 júniusától az új párttagoknak tanfolyamot szerveztek a programnyilatkozat és a szervezeti szabályzat megismertetése céljából. 1975. október 23-án tagkönyvcserét határoztak el,

1 amelynek célja a párttagok aktivitásának, a párttagsággal járó személyes követelmények növelése volt. 1977 júniusában — a tagkönyvcsere tapasztalatait értékelve — megállapították, hogy a háromnegyedmilliós párttagság 60%-a 1956 után lépett a pártba, és hogy a tagkönyvcsere során a tagság 2,7%-a került ki a pártból (ennek 2/3-a fizikai munkás), de csak 34 nevezett meg politikai indokot. Mivel az 1980-as kongresszuson megválasztott Központi Bizottság egynegyedét tette ki az új tagok aránya, az 1980. április 11-ei KB ülésen Kádár János ismét foglalkozott munkamódszerbeli kérdésekkel. A KB Iroda pedig tájékoztató levelet küldött ki az új KB tagoknak a KB-tagsággal összefüggő néhány tudnivalóról: így arról, hogy a vezető pártszervek érvényes határozatainak címjegyzéke a KB Irodán mindig rendelkezésükre áll — kívánságra az előterjesztésekbe és a határozatokba betekinthetnek; a levelezés az Országos Futárszolgálat útján történik; külföldi utazásaikat (hivatalosat és magánjellegűt egyaránt), továbbá szabadságuk időpontját, munkahelyükről való hosszabb távollétüket (kórházi ápolás, tanfolyam) kötelesek bejelenteni a Központi Bizottság Irodáján; kapitalista országokba történő utazásaikhoz minden esetben kérni kell a területet felügyelő KB titkár engedélyét; továbbá, hogy amennyiben a KB tag igényli, megküldik az MTI napi „Bizalmas", a „Cikkek a nemzetközi sajtóból" és a „Cikkek a szocialista országok sajtójából" című MTI kiadványokat és a Minisztertanács „Határozatok Tára " című kiadványát; ezenkívül, kérés nélkül, rendszeresen küldik minden KB tagnak a KB, a PB és a Titkárság fontosabb határozatait, a PB tagok részére készített írásos tájékoztató jelentések közül a közérdeklődésre számot tartókat, a PB és a Titkárság által esetenként elhatározott anyagokat, a párt- és társadalmi élet eseményeiről készülő jelentést (havonta), valamint negyedévenként az államközi kapcsolatokról, a tudományos és művészeti kérdésekről, a közhangulat alakulásáról, a közvéleménykutató vizsgálatokról, a Magyar Népköztársaság ellen irányuló nyugati propagandáról készített jelentést, az Agitációs és Propaganda Osztály időszerű politikai kérdésekről szóló tájékoztatóját („Fekete-fehér") és a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának összefoglalóját az emigrációs sajtóról. Ismertette a levél a Titkárságnak a párton belüli iratkezelés és ügyvitel rendjéről szóló határozatát; valamint a KB és a KEB tagokat, illetve családtagjaikat megillető orvosi, szociális ellátási lehetőségeket. 1980. november 13-án a KB ülésének napirendjén szerepelt a Központi Bizottság munkarendje és munkamódszere. Az előterjesztés megfogalmazta, hogy a KB mindenekelőtt a munka irányát hosszabb távra kijelölő, elvi jellegű határozatot hoz, az állami, társadalmi, gazdasági szervektől nem veszi át feladataikat. Gyakorlattá vált, hogy nagy horderejű politikai döntések előtt a KB véleményt kér a társadalmi és tömegszervezetek vezető testületeitől, a pártonkívüli szakértők jelentős körét bevonja a fontosabb javaslatok előkészítésébe, esetenként a KB ülések vitájába is. Követelményként állapította meg a KB, hogy a szóbeli előterjesztés (bevezető előadás) ne ismételje az írásos anyagot, emelje ki a döntést megelőző alternatívákat, álláspontokat, a PB vitájának lényegét, az érveket és ellenérveket; a külpolitika és a gazdaság mellett gyakrabban foglalkozzanak a belpolitikával és ideológiai kérdésekkel, a sok szakmai elem helyett itt a téma társadalmi-politikai vonatkozásai szerepeljenek nagyobb súllyal. A vitában felvetették, hogy gyakrabban kellene nem kibővített ülést tartani, továbbá, hogy a PB a káderkérdésekben konzultáljon az adott területet ismerő KB taggal. 1945 után többször került sor tagkönyvcserére: — 1948-ban, az MKP továbbfejlesztésének igénye mellett a tagkönyvek lejárta miatt; — 1949-ben a két munkáspárt egyesülése után, egyben tagrevízió céljából is; — 1952 december-1953 januárjában adminisztrációs okból: mindenki új tagkönyvet, illetve új tagjelölt igazolványt kapott; — 1957 december-1958 januárjában az ideiglenes tagkönyveket és tagjelölt igazolványokat cserélték ki; — 1967 végén a tagkönyvek lejárta miatt.