Németh Jánosné: Az MSZMP központi vezető szervei üléseinek napirendi jegyzékei III. 1971–1980 (A Magyar Országos Levéltár segédletei, I/3. Budapest, 2000)

NAPIRENDI JEGYZÉKEK

A KB tagok igényelték volna, hogy a PB évente külön is számoljon be munkájáról a KB-nak, de a PB ezt gyakorlati okból nem fogadta el, mondván, hogy minden előterjesztésével számot ad munkájáról. A vitában elhangzott az is, hogy kritikusabb és önkritikusabb, tárgyszerűbb, szubjektivizmustól mentes eszmecserére lenne szükség, az eltérő véleményeknek és eltérő megoldási módoknak ésszerű és tárgyszerű megközelítésére, elfogadására; továbbá hogy jó lenne, ha a közvélemény is többet tudhatna a KB üléseiről, a vitákról is. Felvetették, hogy a KB ülésein a káderkérdésekben formális a döntés, mivel a kádermozgást az előterjesztők nem indokolják meg eléggé, és hogy a KB tagok véleményét nem veszik figyelembe. A határozat szerint a Központi Bizottság ötéves feladatterv és éves munkaterv alapján dolgozott; állandó meghívottként részt vett az üléseken a KEB elnöke és titkára, a kibővített üléseken pedig a vezető párt-, állami és társadalmi szervek tisztségviselői, köztük pártonkívüliek is. A határozatban leszögezték: A Központi Bízottság tájékoztatja üléseiről a párt tagságát, az állami és társadalmi szervek vezetőit, a közvéleményt; üléseiről az előadói beszéd, a vita és a határozat lényegét összefoglaló kommünikét jelentet meg, amelyet hivatalos pártokmánynak kell tekinteni és a közvéleményt is tájékoztatni kell megfelelő formában. A KB munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozat végrehajtásával kapcsolatos teendőket a Titkárság 1980. december l-jén a következőkben jelölte meg. „A KB ülések napirendjére kerülő kérdések nyilvánosságra hozatali és leviteli tervét az Agitációs és Propaganda Osztály és a Párt- és Tömegszervezetek Osztálya a Politikai Bizottság, illetve a Titkárság elé terjeszti. Az Agitációs és Propaganda Osztály az érintett osztályokkal együttműködve dolgozza ki az ülésekről kiadandó közlemény tervezetét, azt kiküldés előtt a Titkárság hagyja jóvá... A KB hatáskörébe tartozó káderkérdések előkészítésének megkezdésekor a KB illetékes titkára kérjen felhatalmazást a Politikai Bizottságtól arra, hogy az adott területet jól ismerő KB-tagokkal is konzultálhasson... A Központi Bizottság Irodája rendszeresen tájékoztassa a KB tagokat azokról a bizalmas természetű anyagokról, amelyek nem küldhetők ki, de a Központi Bizottság Irodáján elolvashatók." Az 1970-es kongresszuson megválasztott 105 tagú Központi Bizottságból kilencen meghaltak: 1971-ben Erdélyi Károly, Nógrádi Sándor, Somoskői Gábor; 1972-ben Egri Gyula és Soltész Istvánné; 1973-ban Ilku Pál és Vályi Péter; 1974-ben Komócsin Zoltán; 1975-ben Háy László. 1975. február 26-án felfüggesztették Pataki László KB tagsági jogait. 1973 november elsején kooptálták a Központi Bizottságba Maróthy Lászlót, a KISZ KB első titkárát. 1975. március 22-én a XI. kongresszuson 125 tagú Központi Bizottságot választottak, közülük nyolcvanketten az előző ciklusban is KB tagok voltak. A Központi Bizottság kibővítésével növelni kívánták a közéletben jártas s a termelőmunkában dolgozók, továbbá a nők és a fiatalok arányát. A XI. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság tagjai lettek a következők (*-gal jelöltük az új KB-tagokat): Aczél György a Minisztertanács elnökhelyettese; Ajtai Miklós nyugdíjas, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke; Apró Antal az Országgyűlés elnöke; Balogh Mihályné a Debreceni Ruhagyár pártbizottságának titkára; Bálint József a Központi Statisztikai Hivatal elnöke; Benke Valéria a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője; Benkei András belügyminiszter; Bíró József külkereskedelmi miniszter; Biszku Béla az MSZMP KB titkára; Bodnár Ferenc az MSZMP Borsod megyei Bizottságának első titkára; Bondor József* építésügyi és városfejlesztési miniszter; Borbándi János a Minisztertanács elnökhelyettese; Borbély Sándor a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságának első titkára; Bugár Jánosné nyugdíjas, a HNF Országos Tanácsának alelnöke; Bürgert Róbert a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója; Czinege Lajos honvédelmi miniszter; Csergő János a Ganz-MAVAG vezérigazgatója; Cservenka Ferencné az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára; Cseterki Lajos a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára; Csémi Károly honvédelmi minisztériumi államtitkár; Csépányi Sándor* a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója; Dabronaki Gyula a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke; Deák Lívia az MSZMP VII. kerületi Bizottságának első titkára; Dienes Béla* az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója; Dobozy Imre* a Magyar írók Szövetségének főtitkára;