Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

számunkra elég tudni azt, hogy hozzánk német területről jött a mérték nevével együtt. Első hazai említését az 1689. évi számtankönyvből ismerem, amelyik azt is megmondja, hogy a cimmer az 40 db.

12 Az 1696. évi számvetőtábla ugyanezt írja.

13 Marperger 1707-ben a 40 darabon kívül azt is megmondja, hogy 4 deher (ld. 6.7) a cimmer.

14 Végül Finály 1853-ban: a cimmer az 40 db bőr a szűcsnél.

15 A helyzet tehát egyértelmű, s így a tétel: 1 cimmer=4 deher=40 db prém. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.6 DARAB E mértékfajta alapegysége, de tágan értelmezendő. A darab szót ugyanis a magyar szövegben ritkán tették ki (még a táblázatok fejlécében sem igen), csak a „darab" száma, illetve a darab szó helyett — a szám előtt vagy utána, avagy a fejlécben — a vonatkozó méréstárgy megnevezése áll, pl. 10 tál. A latin és a német szövegekben azonban a számon kívül rendszerint kiteszik a darabra vonatkozó utalást: a latinban a numerus, a németben a Stück szót, pl. patináé nr. 10, Schüsslen 10 St. Ez az egység tehát a számlálással egyidős, így már az őshazában ismertük. Nem vezethet tehát félre a történeti-etimológiai szótár azon megállapítása, hogy a darab szó (s vele a fogalom!?) szlovén vagy szlovák eredetű. A fentiek szerint értelmezett darabra az írásbeliségünk kezdetétől a korszak végéig lehetne oldalakon keresztül idézni a válogatott forrásokat, de ez a tény annyira közismert, hogy nevetséges lenne ilyen módon bizonyítani. Természetesen más kérdés az, hogy ebből az alapegységből hol, mikor, miként alakultak ki a tulajdonképpeni darabmértékek. Erre a választ viszont a fejezet egésze adja meg, s a lényeget majd az összefoglalóban megtalálhatja az érdeklődő (ld. 6.24). — Tételt természetesen nem írhatok, a darab önmagával egyenlő. 6.7 DEHER Ennek sincsen magyar megfelelője, megtartottam most is a gyakorlatban átvett német nevét, magyar ortográfiával ennek a német nyelvterületről hozzánk került mértéknek. A német név Adelung és Heyne szerint egyaránt a latin decuria szóból származik, s annak megfelelően tízből álló egységet jelent; mint mértéket elsősorban a bőrkereskedelem használja, 10 db bőr csomagjára alkalmazva. Hazai alkalmazását elsőnek az 1403—39-ben keletkezett budai jogkönyvből ismerem: tilalmazza, hogy az idegen kereskedő ollót 10, erszényt 3 „techer" alatt forgalmazzon, s Mollay mondja, hogy a deher az 10 darab (stück).

16 Aztán már csak 1707-ből, Marpergernél van adat: 1

/

i cimmer, illetve 10 db (stück), de nem nevezi meg az árufajtát.

17 A cimmerről viszont tudjuk, hogy az elsősorban prém-