Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

DARABMÉRTÉKEK

mérték volt (ld. 6.5), így a deher is lehetne az, de az előző adat ennek ellentmond, így a tétel: 1 deher=10 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.8 EZRES A magyarban ugyan nem használták e szót e mérték neveként, az német nevén: Tausend dívott, de helytelennek véltem ilyen, magyarosítható esetben is megtartani a német nevet. A történeti-etimológiai szótár szerint egyébként iráni vagy aláni eredetű, magyarul elsőnek mint ezer 1372-ből, mint ezres 1635-ből ismeri. Mértékként viszont német nyelvterületről került hozzánk. A Tausend Adelung szerint számnévi mivoltán keresztül a kereskedelemben sokfelé dívott mértékként, mégpedig a közönséges vagy kis ezres, ez 1000, és a nagy ezres, ami pedig 1200 db egységet jelent. Hozzáteszem magyarázatnak: attól függően, hogy tizes vagy tizenkettes számrendszerben számoltak (ld. 6.12), az utóbbi adta a nagy ezrest. Marperger 1707-ben a következő viszonyokat adja: a kis vagy közönséges ezres az 10 százas (ld. 6.20), vagy 50 stiga (ld. 6.19), illetve 1000 db, a nagy ezres pedig az 10 nagy százas (ld. 6.20), vagy 20 sokk (ld. 6.17), illetve 1200 db.

18 Beningi 1837ben csak a nagy ezrest említi a nagy százassal.

19 — Nálunk ritkán dívhatott a mérték, több adatom nincs. így a tétel: 1 kis vagy közönséges ezres= 10 kis százas = 50 stiga = 1000 db, nagy ezres = 10 nagy százas=20 sokk = 1200 db. Nemzetközi mérték, a vonatkozó mértékrendszer tagja (ld. 2.26.4). 6.9 KONC A történeti-etimológiai szótár szerint húsdarab, falat, darab jelentéssel szláv eredetű, 1619-ből ismeri így elsőnek, 1544-ből mint papírmértéket is, de ez a jejelentés „kialakulásának részletei azonban még tisztázásra szorulnak". A latin szövegekben liber, a németben Buch. Mindkét név — ellentétben a magyarral — jól illeszkedik ezen, hozzánk német nyelvterületről került egység mivoltához. Ugyanis a papírkészítői munka utolsó szakaszában (kiszerelés) az elkészült papíríveket, árkusokat (ld. 6.2) a téglalap alak szélesség-közepén félbehajtották, az ilyen íveket egymásba tették és így a csomó könyvszerű lett, a német név innen, a magyar talán onnan, hogy a papírmérték rendszer legkisebb első összetett egysége, falatnyi a következőhöz viszonyítva. Természetesen meghatározott számú íveket raktak koncba: az írópapírból 24, a nyomópapírból 25 ívet,

20 s úgy tartják, hogy az első szám a német abc akkor 24 betűje után alakult, a később szükséges lett nyomópapíré pedig a kiegészült abc betűszámát kapta.

21 A középkori írásbeliségünk fejletlensége következtében a kancelláriák még a 16. sz. második felében is inkább csak konconként vásárolták a papírt

22 — így a magyar nevével egy időben dokumentált a léte —, de még a 17. sz. végén sem ritka ez.

23 S jellemző, hogy az 1689. évi számtankönyv még csak az írópapír 24 íves kon-