Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
TÉRFOGATMÉRTÉKEK
hasáb hossza, és ezért nagyobb 7 5-del, mert van egy másik öl is, amelyikben 2V2 láb a hasábhossz. Finály 1853-ban megmondja nekünk, miről van szó: a bécsi hosszú-öl fa esetében a hasáb 3 láb hosszú, az 1 öl széles és magas rakásban, a bécsi rövid-ölben pedig 2 1 / 2 láb hosszú a hasáb az ugyancsak 1 öl széles, magas rakásban, 274 vagyis az említett bécsi értékkel, a hosszú-öl: 0,95x1,896X 1,896 m = =3,41 m 3 , a rövid-öl pedig: 0,79x1,896x1,896 m = 2,80m 3 . A kettőt tehát úgy különböztették meg, hogy van 36 hüvelykes — 3 lábas — és van 30 hüvelykes — 2V 2 lábas — öl fa. 275 Csink 1760-ban az utóbbi adatát közli, 276 talán azért, mert ez volt már az általánosabb. A métertörvény előkészítése során aztán többféle javaslat készült. A műegyetemé : 2 m széles és magas fahasábok rakása a mértékegység; az akadémiáé: a tüzelőfa a rakásba tett fa vágási lapjai irányában a négyzetméter szerint méretik, tekintet nélkül a hasábok hosszára; az 1869. évi javaslat pedig köbméterben méri a tűzifát. 277 A métertörvénybe azonban külön nem került bele, így a régi mérték viszonyszáma sem. Később állapította meg a minisztérium a fakereskedelmi mértéket: 1 bécsi öl hosszú, 1 bécsi öl magas, 3 bécsi láb hosszi hasábokból rakott halmaz mennyisége az öl, vagyis 1,9x1,9x0,95 m=3,4095, kerekítve 278 3,4 m 3 Az új mérték megtartotta a régi nevét: erdei öl maradt, s ez 4 m hosszú, 1 m magas tűzifarakás, levert karók között, de a beszáradásra a magasságához 10—20 cm-t hozzátesznek, a fakereskedelmi/telepi öl csak 1 m magas. Egy erdei ölben van 4 erdei köbméter, s ezt űrméternek nevezik, ebben fajta szerint kb. 0,6—0,7 tömör köbméter fa van. 279 A tétel tehát összetett: 1 erdei öl, hosszú = 3 bécsi láb (36 bécsi hüvelyk) X1X1 bécsi öl=0,95 X 1,869 X X 1,896 m=3,40 m 3 , rövid=2 1 f 2 bécsi láb (30 bécsi hüvelyk)xlXl bécsi öl = =0,79 = 1,896 = 1,896 m=2,80m 3 (ez utóbbit bécsi tűzifaölnek is nevezik). E két általános öl mellett helyi öl is dívott. 4.33.3 Széna. A felső-ausztriai kormányhatóság 1802-ben megkérdezte a helytartótanácsot: hogyan mérik Magyarországon a szénát; úgy tudja ugyanis, hogy öl szerint, de helytelenül, mert csak a hosszúságot mérik, a rakás szélességét és magasságát nem veszik figyelembe, s ez bizonytalanságot okoz. A helytartótanács azt válaszolta, hogy a szénakereskedelemben a hazai gyakorlat változó, forgalmazzák súly, így mázsa szerint, de öl szerint is, ennek számítási módjára azonban nem tért ki. 280 A súly és az öl együttes előfordulása ritka, ugyanis csak olyan forrást használhatunk, amelyik nem széna-öl, hanem köb-öl, illetve azt számítható adatokat közöl a súly mellett. A szekérnél tárgyalandó, mert ahhoz tartozó forrásokon (ld. 4.40.9) kívül csak egy ilyen adatom van. A Balassáék eberhardi (Pozsony) uradalmának 1779. évi széna-számadásából a következő viszonyokat állapíthatjuk meg: 1 bécsi köb-öl széna=0,4—0,6—0,7—1,3 bécsi mázsa, 281 vagyis annak értékével: 56,00kg (ld. 5.15.4), 16,8—32,6—39,2—72,8kg. Ha a bécsi köb-öl értékével: 6,22 m 3 (ld. 4.22) számolunk tovább, 1 köbméterre a következő értékeket kapjuk: 2,46—4,93—5,75—10,67 kg, ezek számtani átlaga 5,95 kg, illetve fordítva
