Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

TÉRFOGATMÉRTÉKEK

1 kg=0,168 m

3

. A szerkérnél számított vonatkozó érték: 5,47 kg (ld. 4.40.9). Az ottani indoklás következtében a két érték átlagát célszerű elfogadni, így 1 m

3 = = 5,71 kg, illetve 1 kg=0,175 m

3

. Ha nem boglyában (ld. 4.5) vagy kazalban (ld. 4.17) adják a szénarakás nagyságát, az ősi, hazai eredetűnek tűnő öl szerinti mérés az általános.

232 S azon ritka esetekben is, amikor más kiterjedést is megadnak, a kazlak összesítésénél csak a a hosszúságokat adják össze.

283 Miért? Arról van szó, amit a kazalnál már tárgyaltam (ld. 4.17): a szélesség és a magasság, a kettő viszonyában, nagyságában egy-egy tájon állandó és közismert. Láttuk, az utóbbi 1:1, az előbbi 4,5 X4,5 m. A változó hosszúságot kell tehát mérni. Részben hasonló a helyzet, mint az erdei ölnél. Nem köb-ölről van szó, hanem olyan széna-rakásról, amelyik — átlagosan — 2

1

/

2 öl széles és magas, a nevet adó öl hosszúság mellett (a kiterjedés név-eltérése most ne zavarjon minket). Ez a térfogatnagyság tehát az egység, vagyis 1,896x4,5x4,5 m=38,40 m

3

, ami az említett térfogatsúllyal: 5,71 kg ad 219,26 kg széna. A másik gyakori öl meghatározás, amikor szekérrel (ld. 4.40.9) adták meg a nagyságát: hány szekér az. — Nézzük az adatokat. Balogon (Gömör) 1672-ben és 1674-ben 1 szekér,

284 1686-ban is annyi,

285 Fülpösön (Szatmár) 1673-ban 3

1

/

3 szekér,

286 Kapi (Sáros) 1619-ben 3 szekér,

287 Mohácson (Baranya) a 17. sz. végén 4 szekér,

288 Győrben 1706-ban szintén 4 szekér,

289 Dombóváron (Tolna) 1729-ben ismét 4 szekér,

290 1767-ban Abodon (Borsod) l

2

/

5

, Telkesen (Borsod) 3 szekér,

291 Marton vásáron (Fejér) 1770-ben 3 szekér,

292 Tapolcán (Borsod) 1774-ben szintén 3 szekér.

293 Kevés ez az adat, de 100 év tartama és 8 megye adata, s a különböző megyékben is találunk azonosságot, persze, figyelembe kell venni azt is, hogy a mennyiség függ a szekér fajtájától (ld. 4.40.2) is, így az 1—4 szekér szélső értéket, a 3—4 szekér gyakoriságot csak feltételezhetjük, de a 3 szekér átlagot valószínűnek ítélhetjük. A tétel tehát a fentiek értelmében: 1 öl széna = 1X2

1

/

2

X2

1

/

2 bécsi 01 = 1,1896x4,5x4,5 m=38,40 m

3

=219,26 kg; = 1—4, átlag 3 szekér. 4.34 PÁSZMA A történeti-etimológiai szótár szerint szláv eredetű, részint sáv, szakasz, részint fonalmérték jelentéssel, magyarul elsőnek bizonyosan 1696-ból ismeri — én 1610ből Vársolcról (Kraszna).

294 A kendermunka egyik számolási egysége, illetve mértéke : meghatározott számú szálból álló, feltekert fonalmennyiség.

295 Nagyságára csak egy történeti adatom van: Kercsesorán (Fogaras) 1698-ban V

12 darab (Id. 4.7) fonal volt.

296 Szolnokynak említett, e századi, Borsod, Heves, Nógrád megyei adatait

297 kell segítségül venni, mint a matringnál (ld. 4.29), illetve az igénél (ld. 4.13), a visszavetíthetőség ott adott indoklásával, így írhatom csak a tételt: 1 pászma=20—60 ige. 27 Bogdán 417