Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
Az 1779. évi helytartótanácsi vizsgálat alkalmával állapították meg a pontos nagyságát, valószínűleg a korábbi gyakorlat alapján: 64 pozsonyi tetézett száraz icce volt. 19 Annak értékével 1,3396 1 (ld. 3.3.17.4) írható: 1 pozsonyi aszaltgyümölcs-mérő=64 pozsonyi tetézett száraz icce = 85,73 1. A hektolitersúlyt nem ismervén, tovább nem számolhatok. 3.3.5 BECS(Ű) A zárójellel a szó kétféle ortográfiáját jelzem. A történeti-etimológiai szótár az ismeretlen eredetű becs szó mérték jelentését is ismeri, 1541-ből, az erdélyi szótörténeti tár viszont nem. Én is Sylvester Új Testamentuma 1541. évi kiadásában találkoztam vele elsőnek: a kötet végén lévő magyarázatoknál a mértékekről is szól: „beczünek" fordította a choenix szót, amelyik kis mérték volt, egy napra való abrakot adtak vele az abrakosoknak, illetve egy napi élés férhetett bele. 20 — Nos, a hazai abrakmérték tényleg kis mérték, láttuk az előbb (3.3.2). Hogy ilyenről van-e szó, megláthatjuk a szemléből, de az kétségtelen, hogy e mérték hazai eredetű, és a becsült, értékel kifejezésből származhat, mikéntjét azonban a történeti-etimológiai szótár sem magyarázza. Az 1578. évi kolozsvári országgyűlés, a mértékekről is rendelkezvén, többek között megszabta, hogy Váradon, Biharban, Debrecenben váradi becsűvel éljenek a gabona mérésében. 21 A kolozsvári gabonaköböl (174,401, ld. 3.3.20.55) mellett szerepelvén, nem valószínűsít kis mértéket. Bihar megye 1580—89. évi tizedjegyzékeiben a váradi várnál és Debrecenben a gabona magtizedét „böch, bech, becz", illetve „oct" mértékkel mérték. 22 Az utóbbi lehet az octale rövidítése, tehát oktály, nyolcad (ld. 3.3.29), ami kis mértékre utal. Lehet viszont az octogenarium rövidítése is, vagyis nyolcvanas mérték ez, s az eredeti 80 vödrös hordó (ld. 3.2.10.8) jut eszünkbe, s ez esetben nagy mérték. Az 1588. évi meggyesi országgyűlés megismétli a korábbi intézkedést, s Váradon, Biharban váradi becsűt rendel. 23 Bajom (Bihar) 1594. évi leltárában a majorság egyik szobájában „buza Bech No. 3" volt. 24 Ez a tétel sem valószínűsít kis mértéket. Végezetül váltószámot kapunk. A váradi vár 1598. évi leltárában 611 „Bechu" búza az 2135 7 2 kassai köböl volt, 25 vagyis 1 becsű=3,495 — s ezt nyugodtan kerekíthetjük — =3 1 / 2 kassai köböl, annak értékével: 77,601 (ld. 3.3.20.50), 271,601, illetve a búza említett értékével (ld. 3.3.1) 203,70 kg. — Ezt a forrást idézi N. Kiss is, de kb. 2911 nagyságot ír, 26 valószínűleg azért, mert a Ledererféle rossz értékkel (83 l) 27 számolt. Az adatok kétségtelenül bizonyítják, hogy a Sylvester-féle becsű nem azonos a váradi becsűvel, s azt sem tartom vitásnak, hogy az 1598. évi viszonyt elfogadhatjuk, így a tétel: 1 váradi becsű=3 x / 2 kassai gabonaköböl=271,601=203,70 kg búza. A Partiumban dívott.
