Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)
ŰRMÉRTÉKEK
3.3.6 CSAP(Ó) A zárójel ismét a kétféle ortográfiát jelzi. Mérték jelentéssel egyik hazai szótárban sem található, Vlajinac sem ismeri, pedig délen honos. A csap általános — közismert —jelentése a történeti-etimológiai szótár szerint hazai középnémet eredetű, de ez sem segít rajtunk, mert egyrészt e szóból nemigen származhatott, másrészt mert nem német nyelvterületen találkozunk vele. Hazai eredetű kell legyen. Első adatom Szenyér (Somogy) 1524. évi registrumában található: a zabot „cum mensura chapo" mérték. 28 Az uradalom 1550. évi urbáriumából többet tudunk meg. Elsősorban azt, hogy 1 / 2 chapo az 1 somogyi köböl, másodsorban azt, hogy ez 2 somogyi kilával, illetve 3 nagyszombati mérővel egyenlő, de ez utóbbit már más kéz és utólag írta bele, s lehet 17. sz.-i bejegyzés is. 29 Vagyis 1 csapó=2 somogyi köböl =4 somogyi kila = 6 nagyszombati mérő, de csak az utóbbinak ismerjük az értékét (a többinél fordítva kell számolnunk): 31,041 (ld. 3.3.26.42), amivel a csapó 186,241 lesz, illetve 139,68 kg búza. Szele Jakabnak Nádasdi Tamáshoz írott 1557. évi levelében többek között írja, hogy 10 „kanysay chap" az 5 dráva—muraközi korec, 30 vagyis 1 kanizsai csapó = = 1 / 2 dráva—muraközi korec, ennek értékét azonban nem ismerjük, illetve fordítva kell számolnunk (ld. 3.3.19.5). Az 1559. évi levelében arról értesít, hogy a kanizsai „csapó öregyeb" a sárávári köbölnél, 31 ennek értéke 96,701 (ld. 3.3.20.90), de nem számolhatunk tovább, csupán nagyságrendileg igazít magas értékre. Az 1560. évi levelében pedig azt közli, hogy 2 kanizsai csapó az 1 dráva—muraközi korec, 32 vagyis a korábbi viszonyt. Utolsó adatom 1580-ból. Rumban (Vas) a gabonát szintén kanizsai csapóval mérték. 33 A szemle szegényes, de azt megállapíthatjuk, hogy a csapó Somogy, Zala, Vas megyékben a 16. sz végéig dívó mérték, a kanizsai jelzőt is adhatjuk neki, s így írható: 1 kanizsai csapó = 6 nagyszombati mérő = 186,24 1, illetve 139,68 kg búza. 3.3.7 CSÖBÖR Földmérték mivoltával már foglalkoztam, 34 mivel azonban elsősorban híg űrmérték, a vonatkozó problémát, terminológiát ott tárgyaltam (ld. 3.2.5.1). A kezdeti időben azonban — hasonlóan az akóhoz — ez is száraz (gabona) mérték is volt. Elsőnek I. László 1092-ben kelt I. törvénye említi: a 40. fejezet 6. pontja megszabja többek között, hogy a csépelt gabonából 10 csöbörig nem, csak 20 csöbörtől tizedeljenek. 35 A pannonhalmi népek szolgáltatására vonatkozó 1226. évi oklevélben a gabona mértéke. 36 Ugyancsak az az 1233. évi, 37 az 1237. évi, 38 végül az 1240. évi 39 oklevélben is. A 13. sz. második felétől kezdve már nem találkozunk ilyen mivoltával, aztán már csak bormérték, illetve — mint az akó — szolgáltatás jelentése él (ld. 3.2.5). Gabonamérték mivoltában nagyságára adatom nincs.
