Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 7. Budapest, 1991)

MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

2.3 MÉRÉS 2.31 Általában. A mérés valamely fizikai jelenség leírása mennyiségi meghatározással. A természeti jelenség ugyanis objektíven és reprodukálhatóan mérés útján figyelhető meg. A mérés egy meghatározott állandó érték: a mértékegység összehasonlítása valamely jelenség kérdéses mennyiségével, hogy ennek mérőszámát megállapíthassuk. Vagyis: mértékegység nélkül nincsen mérés. Főfeladat tehát a mértékegység megállapítása, amelyik a mennyiségfajta konkrét realizálása. Az egységet fizikai objektumban: etalonban rögzítik, s ha ez nem lehetséges, akkor definiálják (ld. 2.44.1). A mérés tehát valamilyen módú közvetlen vagy közvetett összehasonlítás az etalont képviselő mérték mint eszköz és a mérendő fizikai jelenség: a méréstárgy között. Következőleg a mérés cselekvés, amelyiknek alanya az ember, s van tárgya, eszköze és módja. E fejezet témája tehát a mérő ember, a mérőeszköz és a mérési mód. A méréstárgy már nem, mert ezzel a korpuszban foglalkozom részletesen. És éppen ezen adatok alapján ismertetem e témát, elmondván azt, amit az egyes mértékek tárgyalásánál nem tehettem. Ha szükséges, utalok a vonatkozó fejezetrészre. Természetesen egyéb adatokat is használnom kellett, ezek forrását idézem. 2.32 A mérő ember. Őt figyelmezteti Brassó városa az 1714-ben induló, német nyelvű vásárbírói jegyzőkönyvének az elején, külön lapon szöveggel és rajzokkal.

7 A fekvő téglalap felső részén idézet, Mózes könyve 19. részének 35—37. verse: „Ne cselekedjetek valami igaztalant az ítéletben, rőfben, fontban, mértékben. Igaz mérleg és igaz font, igaz véka, és igaz messzely legyen köztetek. Én vagyok a ti Uratok Istenetek, ki Egyiptom földéről kihoztalak titeket. Tartsátok meg minden parancsomat és minden ítéletemet, és cselekedjétek meg azokat. Én vagyok az Úr."

8 Alatta a téglalap öt álló hasábra osztva, mindegyikben egy-egy mérték rajza, mellettük magyarázó szavak, a hasábok felső élén kétsoros, intő versek. 1. rajz: a földre helyezett véka, föléje írva: „16 Achtel", vagyis kupa, az erdélyi véka nagysága; a hasáb-éli vers: „Wer in Messen dran wird rütteln / den wird Gottes Zorn dórt schnitlen." így fordítható: „Aki a vékát csalul rázza / Isten haragját magára szórja." 2. rajz: lebegő egyenlőkarú mérleg, félgömb serpenyőkkel, alatta földre tett súlyok, föléje írva: „16 lath"; a hasáb-éli vers: „Falsch Gewicht u. falsche Wage /